Fotó: Gecse Noémi
Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet, amelynek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
2023. március 28., 15:262023. március 28., 15:26
Az elfogadott rendelet szerint a 2030-ra kitűzött, köztes kibocsátáscsökkentési célérték az új személygépkocsiknál 55, a kisteherautóknál 50 százalék.
A rendelet tartalmaz egy záradékot, amely arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy
A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a technológiai fejlődést, többek között a hibrid technológiák esetében, valamint a társadalmilag méltányos zöld átállás fontosságát.
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
Az Európai Bizottság 2021 júniusában terjesztett elő a „Fit for 55” csomag részeként jogalkotási javaslatot az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási teljesítménynormák felülvizsgálatára. A javaslat célja, hogy hozzájáruljon az EU 2030-ig és 2050-ig szóló éghajlati célkitűzéseihez, előnyöket biztosítson a polgárok számára, és ösztönözze az innovációt a kibocsátásmentes technológiák terén.
Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei kedden megállapodtak abban is, hogy 12 hónappal meghosszabbítják a gázfelhasználásuk 15 százalékos csökkentésére vonatkozó önkéntes célkitűzést.
Négy év múlva megvizsgálják, hogy valóban készen áll-e az Európai Unió az új benzines és a dízelautók értékesítésének betiltására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!