Fotó: Veres Nándor
Döntő kamaraként szavazta meg a képviselőház azt a törvénymódosítást, amely eltörli a magánnyugdíjalapokba befizetett hozzájárulás többszöri megadózását – áll az RMDSZ csütörtöki közleményében.
2022. október 20., 10:552022. október 20., 10:55
A módosítás értelmében azok a személyek, akik a kötelezően vagy önkéntesen befizetett hozzájárulást választják, csak a befizetett hozzájárulások értéke és a szerződés végső összegének különbsége után kell adózzanak. Így azok, akik a kötelező magánnyugdíjalap mellett az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói (IV. pillér) nyugdíjalaphoz való hozzájárulást választják, a befizetett összegek értékét meghaladó összegre kell a 10 százalék jövedelmi adót befizetniük az államkasszába, ezáltal jelentősen nagyobb lesz a végső nyugdíj értéke.
„Feloldottuk a kettős adózás problémáját a ma megszavazott törvénykezdeményezéssel, hiszen azok a személyek, akik pl. a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjalaphoz (III. pillér) való hozzájárulást választják, havi kifizetéseket eszközölnek a nettó fizetésükből, abból amelyből már minden adót és illetéket befizettek az államnak, többek között a 10 százalékos jövedelemadót is” – nyilatkozta Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője,
A tájékoztatás szerint
Tehát duplán adózna. Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek futamidőn belül felbontják az alapkezelővel a szerződést, hiszen nem hozza az általuk várt összeget, és becsapva érzik magukat az állam részéről.
A munkaügyi szakpolitikus elmondta, a törvénymódosítás további célja szorgalmazni az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói nyugdíjalaphoz (IV. pillér) való hozzájárulást, hiszen az időben elkezdett pénzügyi megtakarítás gazdasági biztonságot és függetlenséget ad az idős évekre.
„Az RMDSZ célja a pénzügyi biztonság és fenntarthatóság megteremtése, valamint megfelelő jogi keretet biztosítani az önkéntes magánnyugdíjalapok adóztatására vonatkozóan, hogy mindez költséghatékony és kifizetődő legyen a nyugdíjasok számára. Meg kell védenünk őket a diszkriminatív intézkedésektől” – tette hozzá az RMDSZ képviselője.
Csép Éva-Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), való hozzájárulás 3,75 százalék, amely 2024 januárjától 4,75 százalékra nő majd, viszont még mindig a 6 százalékos kitűzött érték alatt van. A közleményben kiemelték, hogy azok a befizetők is igényelhetik a kötelező magánnyugdíjalaphoz befizetett összeget, akik munkaképtelenné váltak, valamint elhalálozás esetén az örökösök is, amennyiben kérést nyújtanak be ennek igénylésére – ezt nem utalják automatikusan.
– mutat rá a közlemény.
„A Pénzügyi Felügyelet oldalán a személyes adataink segítségével lekérdezhetjük, hogy melyik alapkezelőnél van a saját, vagy hozzátartozóink kötelező magánnyugdíjalapja. A hatóság 10 napon belül e-mailben értesít az alapkezelőről, ahol folyamatosan követni tudjuk majd a havi hozzájárulásunk értékét.” – mondta el a képviselő.
A formanyomtatvány ITT elérhető. A törvénytervezet – az államelnöki kihirdetést követően – 2024. január 1-jétől lép hatályba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!