2012. március 29., 09:112012. március 29., 09:11
Román oldalról Nagyvárad metropoliszövezete vesz részt a projektben, amelynek során a két megyeszékhely között határon átlépő szállítási rendszert dolgoznak majd ki a szakemberek. A nagyváradi önkormányzat tájékoztatása szerint jelenleg semmilyen adat sincs arról, hogy a debreceni és a nagyváradi lakosok menynyire mobilisak, az viszont biztos, hogy ha utaznak is a két város között, azt csakis a főútvonalakon teszik.
Az utóbbi években ugyanakkor létrejött egyfajta „kényszermobilitás”: a városokból ugyanis sokan költöztek a közeli kistelepülésekre, és onnan járnak dolgozni vagy iskolába nap mint nap Debrecenbe vagy Váradra – a nagy agglomerációk szintjén azonban nem létezik integrált szállítási hálózat, legalábbis a határ innenső oldalán. A projektre érkező csaknem 300 ezer euróból hamarosan két olyan tanulmány készül majd el, amelyek a két megyeszékhely forgalmát és a tömegközlekedés kihasználtságát elemzi majd, valamint számba veszi a rendelkezésre álló parkolóhelyeket, kerékpárutakat és a közlekedésbiztonságot.
Ezek mellett két, a helyi és a metropoliszövezeti közlekedésre vonatkozó fejlesztési tervet is kidolgoznak majd, amelyek a két várost és környéküket összekötő tömegközlekedési rendszerről szólnak. Jelenleg egyetlen buszjárat közlekedik Debrecen és Nagyvárad között, amelyet a magyarországi Hajdú Volán működtet heti néhány alkalommal. A Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat ugyanakkor naponta többször működtet járatot Várad és a határ túloldalán lévő Biharkeresztes város között.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.