Fotó: Gábos Albin
Jövőre nagyjából 146,2 milliárd lejbe fog kerülni a nyugdíjak kifizetése, 30,2 milliárd lejjel többe, mint ebben az évben – derül ki a Világbank adataiból, amelyeket munkaügyi minisztériumi források osztottak meg az Agerpres hírügynökséggel.
2023. november 08., 10:362023. november 08., 10:36
Az adatsorok szerint 2024. január 1-je és szeptember 1-je között a havi nyugdíjkiadások 1,686 milliárd lejjel meghaladják a 2023. decemberére becsült 9,66 milliárd lejes ráfordítást, és elérik a 11,353 milliárd lejt. Szeptembertől ennél 2,489 milliárd lejjel többet, havonta 13,842 milliárd lejt kell majd költenie a kormánynak a nyugdíjakra.
Mint ismeretes, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter hétfőn ismertette a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjaival az új nyugdíjtörvény tervezetét, közölve azt is, hogy a kormány várhatóan november 9-án, csütörtökön hagyja jóvá a jogszabályjavaslatot, amit a parlamentnek november 20-áig el kellene fogadnia.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint a kormány várhatóan november 9-án hagyja jóvá az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit a parlamentnek november 20-ig el kellene fogadnia.
Ezt úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont jelenlegi értékét, 1785 lejt megemelték a 2022-es inflációs rátával, azaz 13,8 százalékkal.
Bucura-Oprescu elmondta, hogy az új törvény tervezetének megfelelően jövő szeptemberben a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. Közlése szerint azért csak szeptembertől, mert a nyugdíjiratok digitalizálása még nem fejeződött be, emellett időre lesz szükség a jogszabály végrehajtási módjának kidolgozására és a szükséges szoftverek beszerzésére.
Hangsúlyozta, hogy a jogszabályjavaslat ösztönzi a hozzájárulást és a munkát, mert a 25 évet meghaladó szolgálati időért nagyobb nyugdíj jár. Bucura-Oprescu szerint a törvény hatályba lépésével jövőre átlagosan 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. „Lehet, hogy lesznek olyan nyugdíjak, amelyek 1 százalékkal fognak emelkedni, de lehet, hogy lesznek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – magyarázta a képviselőknek.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!