Fotó: Gábos Albin
Jövőre nagyjából 146,2 milliárd lejbe fog kerülni a nyugdíjak kifizetése, 30,2 milliárd lejjel többe, mint ebben az évben – derül ki a Világbank adataiból, amelyeket munkaügyi minisztériumi források osztottak meg az Agerpres hírügynökséggel.
2023. november 08., 10:362023. november 08., 10:36
Az adatsorok szerint 2024. január 1-je és szeptember 1-je között a havi nyugdíjkiadások 1,686 milliárd lejjel meghaladják a 2023. decemberére becsült 9,66 milliárd lejes ráfordítást, és elérik a 11,353 milliárd lejt. Szeptembertől ennél 2,489 milliárd lejjel többet, havonta 13,842 milliárd lejt kell majd költenie a kormánynak a nyugdíjakra.
Mint ismeretes, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter hétfőn ismertette a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjaival az új nyugdíjtörvény tervezetét, közölve azt is, hogy a kormány várhatóan november 9-án, csütörtökön hagyja jóvá a jogszabályjavaslatot, amit a parlamentnek november 20-áig el kellene fogadnia.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint a kormány várhatóan november 9-án hagyja jóvá az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit a parlamentnek november 20-ig el kellene fogadnia.
Ezt úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont jelenlegi értékét, 1785 lejt megemelték a 2022-es inflációs rátával, azaz 13,8 százalékkal.
Bucura-Oprescu elmondta, hogy az új törvény tervezetének megfelelően jövő szeptemberben a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. Közlése szerint azért csak szeptembertől, mert a nyugdíjiratok digitalizálása még nem fejeződött be, emellett időre lesz szükség a jogszabály végrehajtási módjának kidolgozására és a szükséges szoftverek beszerzésére.
Hangsúlyozta, hogy a jogszabályjavaslat ösztönzi a hozzájárulást és a munkát, mert a 25 évet meghaladó szolgálati időért nagyobb nyugdíj jár. Bucura-Oprescu szerint a törvény hatályba lépésével jövőre átlagosan 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. „Lehet, hogy lesznek olyan nyugdíjak, amelyek 1 százalékkal fognak emelkedni, de lehet, hogy lesznek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – magyarázta a képviselőknek.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.
A kötelezettségvállalások betartása és a döntések következetessége az egyetlen módja annak, hogy Románia hosszú távon visszanyerje hitelességét és kiszámíthatóságát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.
Durván beszólt Ilie Bolojan miniszterelnöknek Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint vannak más lehetőségek is az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására, mint a kormányfő által bejelentettek.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!