Azokat az eldobható műanyag eszközöket tiltották be, amelyeket leggyakrabban találtak hulladékként az európai vízpartokon
Fotó: Pixabay
Bár már két éve tudni lehetett, hogy 2021. július 3-ától betiltják az egyszer használatos műanyag termékeket az Európai Unióban, Románia megkésett a szabályozás elfogadásával. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Krónika érdeklődésére közölte, hosszú folyamat, amíg minden érintettel sikerül letárgyalni az irányelvbe foglalt előírásokat, de a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb elkészüljön a jogszabály.
2021. július 07., 19:012021. július 07., 19:01
Az Európai Unió irányelve szerint a tagállamoknak július 3-ától meg kellett volna szüntetniük egy sor egyszer használatos műanyag termék forgalmazását, ám Romániában máig nem tudott hatályba lépni a két évvel ezelőtt kiadott szabályozással harmonizáló jogszabály.
„Folyamatosan dolgozunk az Európai Unió egyszer használatos műanyag hulladék csökkentését célzó irányelvének Romániában való gyakorlatba ültetésén. Hosszú folyamat, amíg minden érintettel sikerül letárgyalni az abba foglalt előírásokat, de a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb elkészüljön a jogszabály. Tudni kell, hogy azok a tagállamok, amelyeknek határidőre sikerült beemelniük az országos jogrendjükbe ezt a szabályozást, jóval korábban kezdték el az előkészületeket” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Mint rámutatott,
„Folytatjuk a munkát egy tisztább, fenntarthatóbb környezetért, és azt tervezzük, hogy a szervezőkkel együttműködve elérjük, hogy idén nyáron már legalább a fesztiválokon ne lehessen az irányelvben szereplő egyszer használatos műanyag termékeket használni” – ígéri Tánczos Barna, aki korábban arról beszélt, a műanyag hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedéseket a megrendelt hatástanulmányok alapján, lépcsőzetesen fogják bevezetni. A román kormány ugyanakkor már 2018. július 1-től betiltotta a vékony, vagyis 50 mikron alatti és a nagyon vékony, tehát 15 mikron alatti, fogantyúval ellátott műanyag szatyrok forgalmazását.
Az Európai Unió irányelvében különben azokat az eldobható műanyag eszközöket tiltja, amelyeket leg- gyakrabban találtak hulladékként az európai vízpartokon. A tíz betiltott egyszer használatos termék: a fültisztító vattapálcika; az evőeszköz, a tányér, a szívószál és az italkeverő; a léggömb és léggömbpálcika; az élelmiszeredény; a pohár; az italtároló; a cigarettaszűrő; a műanyag zacskó; a göngyöleg; a nedves törlőkendő és egyéb egészségügyi cikkek.
Ha a fenntartható alternatíva elérhető és megfizethető, az egyszer használatos műanyag termék nem forgalmazható. A többi termék esetében a felhasználás korlátozását írja elő, például olyan címkézéssel, amely tájékoztatja a vásárlót a termék műanyagtartalmáról és káros voltáról. Az Unió azzal érvel, hogy Európában évente több mint 26 millió tonna műanyag kerül szemétbe, a nehezen lebomló műanyag a tengeri szennyezés négyötödét teszi ki. Ugyanakkor az is
Az új célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok fogyasztását, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben. Ez azért fontos, mert Európában az összes műanyag-felhasználás 40 százalékát csomagolásra használják.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyszer használatos eszközökről a tartósakra kell visszaszoknunk. Meglátásuk szerint a műanyag tányért, evőeszközt, poharat nem egyszer használatos papírból, fából készült eszközökkel kellene helyettesíteni, mert azokkal is szemetet termelünk, ugyanakkor az előállításukhoz erdőket kell kivágni.
Ami pedig a műanyag szatyrokat illeti, a Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen a jogszabályban betiltott műanyag zacskók továbbra is ingyenesen elérhetőek maradtak. A környezetvédők fontosnak tartják, hogy a hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a tilalom betartását.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!