Azokat az eldobható műanyag eszközöket tiltották be, amelyeket leggyakrabban találtak hulladékként az európai vízpartokon
Fotó: Pixabay
Bár már két éve tudni lehetett, hogy 2021. július 3-ától betiltják az egyszer használatos műanyag termékeket az Európai Unióban, Románia megkésett a szabályozás elfogadásával. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Krónika érdeklődésére közölte, hosszú folyamat, amíg minden érintettel sikerül letárgyalni az irányelvbe foglalt előírásokat, de a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb elkészüljön a jogszabály.
2021. július 07., 19:012021. július 07., 19:01
Az Európai Unió irányelve szerint a tagállamoknak július 3-ától meg kellett volna szüntetniük egy sor egyszer használatos műanyag termék forgalmazását, ám Romániában máig nem tudott hatályba lépni a két évvel ezelőtt kiadott szabályozással harmonizáló jogszabály.
„Folyamatosan dolgozunk az Európai Unió egyszer használatos műanyag hulladék csökkentését célzó irányelvének Romániában való gyakorlatba ültetésén. Hosszú folyamat, amíg minden érintettel sikerül letárgyalni az abba foglalt előírásokat, de a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb elkészüljön a jogszabály. Tudni kell, hogy azok a tagállamok, amelyeknek határidőre sikerült beemelniük az országos jogrendjükbe ezt a szabályozást, jóval korábban kezdték el az előkészületeket” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Mint rámutatott,
„Folytatjuk a munkát egy tisztább, fenntarthatóbb környezetért, és azt tervezzük, hogy a szervezőkkel együttműködve elérjük, hogy idén nyáron már legalább a fesztiválokon ne lehessen az irányelvben szereplő egyszer használatos műanyag termékeket használni” – ígéri Tánczos Barna, aki korábban arról beszélt, a műanyag hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedéseket a megrendelt hatástanulmányok alapján, lépcsőzetesen fogják bevezetni. A román kormány ugyanakkor már 2018. július 1-től betiltotta a vékony, vagyis 50 mikron alatti és a nagyon vékony, tehát 15 mikron alatti, fogantyúval ellátott műanyag szatyrok forgalmazását.
Az Európai Unió irányelvében különben azokat az eldobható műanyag eszközöket tiltja, amelyeket leg- gyakrabban találtak hulladékként az európai vízpartokon. A tíz betiltott egyszer használatos termék: a fültisztító vattapálcika; az evőeszköz, a tányér, a szívószál és az italkeverő; a léggömb és léggömbpálcika; az élelmiszeredény; a pohár; az italtároló; a cigarettaszűrő; a műanyag zacskó; a göngyöleg; a nedves törlőkendő és egyéb egészségügyi cikkek.
Ha a fenntartható alternatíva elérhető és megfizethető, az egyszer használatos műanyag termék nem forgalmazható. A többi termék esetében a felhasználás korlátozását írja elő, például olyan címkézéssel, amely tájékoztatja a vásárlót a termék műanyagtartalmáról és káros voltáról. Az Unió azzal érvel, hogy Európában évente több mint 26 millió tonna műanyag kerül szemétbe, a nehezen lebomló műanyag a tengeri szennyezés négyötödét teszi ki. Ugyanakkor az is
Az új célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok fogyasztását, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben. Ez azért fontos, mert Európában az összes műanyag-felhasználás 40 százalékát csomagolásra használják.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyszer használatos eszközökről a tartósakra kell visszaszoknunk. Meglátásuk szerint a műanyag tányért, evőeszközt, poharat nem egyszer használatos papírból, fából készült eszközökkel kellene helyettesíteni, mert azokkal is szemetet termelünk, ugyanakkor az előállításukhoz erdőket kell kivágni.
Ami pedig a műanyag szatyrokat illeti, a Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen a jogszabályban betiltott műanyag zacskók továbbra is ingyenesen elérhetőek maradtak. A környezetvédők fontosnak tartják, hogy a hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a tilalom betartását.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Románia esetében gazdasági gondokat okozna. Hatósági állatorvost kérdeztünk a kilátásokról.
Nemcsak Kolozsvárt vagy Temesvárt, hanem Debrecent is felülmúlja bizonyos téren Nagyvárad a Körös-parti megyeszékhely polgármesteri hivatala szerint.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Idén szeptemberben augusztushoz képest 70 lejjel (1,4 százalékkal) 5228 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8553 lej volt szeptemberben, 110 lejjel több, mint az előző hónapban.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke.
Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése hétfőn fél 12 körül azokra a várakozásokra, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kedvező szabályozási környezetet alakít ki a kriptovalutáknak, ami erősíti jegyzéseiket.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A román külkereskedelmi mérleg hiánya 15 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!