2023-ban az előző évhez képest mintegy 4,8 százalékkal nőtt a romániai termőföldek átlagára
Fotó: Pinti Attila
Tavaly egy hektár termőföld átlagára 41 624 lej volt Romániában; területi bontásban a legalacsonyabb átlagárat (35 303 lej) az északkeleti régióban, a legmagasabbat (61 360 lej) a Bukarest–Ilfov régióban jegyezték – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. december 23., 15:592024. december 23., 15:59
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint 2023-ban az előző évhez képest mintegy 4,8 százalékkal nőtt a romániai termőföldek átlagára, a legnagyobb mértékben az északnyugati régióban (+13,9 százalék).
Az ország többi régiójában a következőképpen alakultak az átlagárak:
Az állandó legelők átlagára 2023-ban országos viszonylatban mintegy 7,5 százalékkal nőtt 2022-höz képest, elérve a hektáronkénti 30 048 lejt.
Tavaly jelentősen változott a termőföldek hektáronkénti átlagos ára Európában. Az adatokat közlő 21 uniós tagállam közül 2023-ban a termőföld hektáronkénti ára Horvátországban volt a legalacsonyabb, 4491 euró, Máltán pedig a legmagasabb, 283 039 euró. Romániában az átlagár 8414 euró volt hektáronként.
Az állandó legelők hektáronkénti ára tavaly Bulgáriában volt a legkisebb (1986 euró) és Hollandiában a legnagyobb (71 203 euró). Romániában 6074 euró volt a legelők hektáronkénti átlagára.
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
Az Európai Unió (EU) országaiban 2022-ben 10 578 euró volt egy hektár szántóföld átlagára, 45-ször magasabb a hektáronkénti 233 eurós átlagos éves bérleti díjnál – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!