Fotó: Barabás Ákos
A szociálliberális kormány úgynevezett „fiskális forradalma” miatt panaszkodnak a háromszéki vállalkozók, akik szerint összevisszaságot hoztak a fizetéseket érintő intézkedések.
2018. március 08., 08:522018. március 08., 08:52
Esztelen és meggondolatlan a kormány bérpolitikája – vallják a háromszéki vállalkozói szövetségek vezetői. Mint Bagoly Miklós, az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség elnöke is kiemelte, összevisszaságot okozott a béremelés, meggondolatlanul hajtották végre, és ez gyakran ellenőrizhetetlen helyzeteket teremt.
– szögezte le a vállalkozó. Szerinte ez megmutatkozik a nyugdíjakban is, és elfogadhatatlan, hogy még mindig hallani 300 lejes és 30 ezer lejes nyugdíjakról is. Bagoly Miklós emlékeztetett, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásával meg kellett emelni a béreket, ám ez csak annyit eredményezett, hogy az alkalmazott nettó fizetése ugyanannyi marad, viszont a munkaadónak többet kell befizetnie az államkasszába.
Hasonlóképpen vélekedik Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint hangsúlyozta, a minimálbért megemelték ugyan, de mivel a járulékok befizetését átruházták az alkalmazottra, ez valójában csak 100 lejnyi nettó emelést jelent.
– szögezte le a kamara elnöke. Kifejtette, csak azok esetében növekedett egy kevéssel a béralap, akik eddig is minimálbért kaptak. Meglátása szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy szigorúbbak a büntetések, ha a munkaadó visszatartja, ám nem utalja tovább az államkasszába ezeket a járulékokat. Édler szerint azonban nem kellene bírságokkal fenyegetni a munkaadókat, hiszen „amúgy sem egyszerű vállalkozni, ezért nem szabad akadályozni, elvonni az energiát, hagyni kell, hogy a vállalkozásra összpontosíthassanak”.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!