Jóval kevesebb élelmiszert vásárolhatnak a szociális kártyával a rászorulók 2025-ben, mint tavaly
Fotó: Rab Zoltán
Idén két alkalommal kapnak alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatást a rászorulók, illetve két, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagban részesülnek – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. A kormányon lévő RMDSZ-szel együttműködő EMSZ megalázónak, embertelennek nevezi az élelmiszer-támogatást megkurtító intézkedést.
2025. január 31., 20:172025. január 31., 20:17
Marcel Boloș emlékeztetett, hogy tavaly kéthavonta, tehát hat alkalommal részesültek a rászorulók a 250 lejes, elektronikus fizetőeszközre (szociális kártyára) feltöltött támogatásból. Idén háromhavonta kapnak segélyt: két alkalommal egyenként 250 lej értékű vásárlási utalvány, két alkalommal pedig egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomag formájában.
A miniszter szerint az idei költségvetésben elkülönítették a rászoruló diákoknak tanév elején járó 500 lejes támogatáshoz szükséges összeget is, az intézkedésnek 625 ezer kedvezményezettje lesz. A bukaresti kormány már korábban kiszivárgott intézkedését jelentős felháborodás övezi a kedvezményezettek részéről. Sokan kétségbe vonják, hogy nem futja a költségvetésből a rászorulók élelmiszer-támogatására, és felróják a kormányzati és törvényhozói illetékeseknek, hogy fenntartják a speciális nyugdíjakat.
Egy kenyér, margarin és talán a legolcsóbb, 100 grammos kiszerelésű felvágott – az idei évtől körülbelül ennyit vásárolhatnak havonta a rászorulók az élelmiszer-utalványok formájában kapott állami támogatásból.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) pénteken közölte: elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező, egyszülős családban élőknek, a kisnyugdíjasoknak, valamint a súlyos és a közepesen súlyos fogyatékkal élőknek – utalvány formájában – járó, egyébként is megalázóan alacsony élelmiszer-vásárlási támogatás összegét drasztikusan csökkentik.
(Az EMSZ nem veszi figyelembe a két alkalommal biztosítandó, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagot). A kormányon lévő RMDSZ-szel egyébként együttműködő EMSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében meggyőződésének adott hangot, hogy a tervezett intézkedés alkalmatlan az ország drámai gazdasági helyzetének javítására, viszont annál inkább alkalmas arra, hogy állampolgárok széles rétegeit sodorja még kilátástalanabb helyzetbe.
„Mindeközben emlékeztetünk: a tavalyi évben (és bizonyos esetekben) akár havi 70 ezer lejes csillagászati összeget is elérő speciális nyugdíjak mérséklését továbbra sem hajlandók napirendre tűzni a bukaresti döntéshozók, akiket az emberek azért küldtek a törvényhozásba, mert azt ígérték, hogy hatalomra jutásukkal több pénz maradhat az emberek zsebébe, és kevesebb az államnál. Ehhez képest – ismét – az ígéretek fordítottja történik” – szerepel a parlamenti mandátummal rendelkező Zakariás Zoltán vezette alakulat A bukaresti kormánytagok jóllaknának havi kevesebb mint 21 lejből? című közleményében, amely megalázónak, embertelennek nevezi az intézkedést.
Tánczos Barna pénzügyminiszter pénteken úgy vélekedett: a 2025-ös költségvetés a rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházások és 7 százalékos költségvetési hiány mellett is biztosítja a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatja a rászorulókat, és biztosítja a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
szóljon hozzá!