Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket
Törvénnyel kötelezné egy – kormánypárti és ellenzéki honatyák által közösen beterjesztett – jogszabályjavaslat jótékonyságra a cégeket: a szenátus előtt levő tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amit muszáj lenne a vállalkozásoknak szponzorációra fordítaniuk. A szakember szerint a javaslat több sebből vérzik.
2019. április 16., 16:562019. április 16., 16:56
2019. április 16., 17:002019. április 16., 17:00
Sürgősségi eljárással tárgyalják a szenátusban azt a tervezetet, amit a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja nyújtott be, és amely úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a profitadó 30 százalékát kötelező módon szponzorációra kellene fordítaniuk a vállalkozásoknak. A tervezetben az is szerepel, hogy a sportegyesületeket, sportiskolákat is támogatniuk kell. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azonban tegnap a Krónika megkeresésére közölte: sportügyek mellett elkötelezett emberként akár örülhetne is a kezdeményezésnek, de az több sebből vérzik.
A tervezetet 31 szociáldemokrata és két liberális párti képviselő írta alá, és ebben az áll, hogy a szponzoráció minden Romániában bejegyzett vállalkozásra kötelező érvényű lenne, a profitadó, illetve a mikrovállalkozások esetében a forgalmi adó 30 százalékát kellene erre a célra felajánlaniuk. A módosítás arra is kitér, hogy utólag egy kormányhatározatban kell leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Sőt ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás egy újabb „bizonyos százalékát” a sportiskoláknak kellene megkapniuk.
Arra is kitérnek: „álprobléma”, hogy ezzel megrövidítik az állami költségvetést, hiszen a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, és a pénz tetemes része a társadalombiztosítási járulékok, adók formájában visszajutna az államkasszába. Szerintük legalább 100 ezer új munkahely jönne létre a sportegyesületeknél, sportiskoláknál, másrészt ha a sport nagyobb támogatást kap, a lakosság, a gyerekek általános egészségi állapota is javul.
„A tervezet szakmailag kifogásolható, nagyon sok módosításra, javításra szorul, mindez a bizottsági vitán terítékre kerül” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Hangsúlyozta, elkötelezett támogatója a sportnak, de a vállalkozókat nem lehet szponzorációra, mecenatúrára kötelezni. „Ez így elfogadhatatlan, hiszen ez a fajta támogatás a világon mindenhol önkéntes alapon működik” – mutatott rá a székelyföldi politikus. Hozzátette, szakszerűtlen megfogalmazások vannak a szövegben, hiszen egy törvényben „nem ildomos” ilyeneket beleírni, hogy „egy bizonyos százalék”. Szerinte a pénzügyminisztérium véleményezését is meg kell várni, ami borítékolhatóan negatív lesz, hiszen a költségvetési kiesést valahonnan pótolni kellene.
– részletezte a szenátor.
Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi szponzorációs rendszerben is vannak még tartalékok, a romániai társadalom még nem érett meg arra, hogy az ebben rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználja. Egyrészt a vállalkozók részéről sincs teljes nyitottság, elkötelezettség, de a másik oldalon sem alakultak ki azok a hálózatok, hogy ezeket az összegeket lehívják, és rendeltetésszerűen, előírásosan elköltsék. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet évről évre javul.
Mint ismeretes, a profitadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a profitadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó húsz százalékával szponzorálhatnak, és az idén eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
1 hozzászólás