Mecenatúrára köteleznék a cégeket – a profitadó 30 százalékát szponzorációra kellene fordítani egy tervezet szerint

Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket

Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket

Törvénnyel kötelezné egy – kormánypárti és ellenzéki honatyák által közösen beterjesztett – jogszabályjavaslat jótékonyságra a cégeket: a szenátus előtt levő tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amit muszáj lenne a vállalkozásoknak szponzorációra fordítaniuk. A szakember szerint a javaslat több sebből vérzik.

Bíró Blanka

2019. április 16., 16:562019. április 16., 16:56

2019. április 16., 17:002019. április 16., 17:00

Sürgősségi eljárással tárgyalják a szenátusban azt a tervezetet, amit a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja nyújtott be, és amely úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a profitadó 30 százalékát kötelező módon szponzorációra kellene fordítaniuk a vállalkozásoknak. A tervezetben az is szerepel, hogy a sportegyesületeket, sportiskolákat is támogatniuk kell. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azonban tegnap a Krónika megkeresésére közölte: sportügyek mellett elkötelezett emberként akár örülhetne is a kezdeményezésnek, de az több sebből vérzik.

Már a kiindulópont elfogadhatatlan, hiszen a szponzoráció, a mecenatúra az egész világon önkéntes alapon működik, erre nem lehet törvénnyel kötelezni a vállalkozókat.

Érvekből nincs hiány

A tervezetet 31 szociáldemokrata  és két liberális párti képviselő írta alá, és ebben az áll, hogy a szponzoráció minden Romániában bejegyzett vállalkozásra kötelező érvényű lenne, a profitadó, illetve a mikrovállalkozások esetében a forgalmi adó 30 százalékát kellene erre a célra felajánlaniuk. A módosítás arra is kitér, hogy utólag egy kormányhatározatban kell leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Sőt ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás egy újabb „bizonyos százalékát” a sportiskoláknak kellene megkapniuk.

A kezdeményezők azzal érvelnek a módosítások szükségessége mellett, hogy ezek ösztönöznék a szponzorációs kedvet, és fellendítenék a sportéletet.

Arra is kitérnek: „álprobléma”, hogy ezzel megrövidítik az állami költségvetést, hiszen a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, és a pénz tetemes része a társadalombiztosítási járulékok, adók formájában visszajutna az államkasszába. Szerintük legalább 100 ezer új munkahely jönne létre a sportegyesületeknél, sportiskoláknál, másrészt ha a sport nagyobb támogatást kap, a lakosság, a gyerekek általános egészségi állapota is javul.

A tervezet több sebből vérzik

„A tervezet szakmailag kifogásolható, nagyon sok módosításra, javításra szorul, mindez a bizottsági vitán terítékre kerül” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Hangsúlyozta, elkötelezett támogatója a sportnak, de a vállalkozókat nem lehet szponzorációra, mecenatúrára kötelezni. „Ez így elfogadhatatlan, hiszen ez a fajta támogatás a világon mindenhol önkéntes alapon működik” – mutatott rá a székelyföldi politikus. Hozzátette, szakszerűtlen megfogalmazások vannak a szövegben, hiszen egy törvényben „nem ildomos” ilyeneket beleírni, hogy „egy bizonyos százalék”. Szerinte a pénzügyminisztérium véleményezését is meg kell várni, ami borítékolhatóan negatív lesz, hiszen a költségvetési kiesést valahonnan pótolni kellene.

Idézet
Ha módosítunk valamit, a mérleg mind a két serpenyőjét meg kell vizsgálni: ha elveszünk a költségvetésből, a hiányt honnan pótoljuk. Másrészt nem feledkezhetünk meg arról, hogy a sportegyesületek, sportiskolák ma is kapnak állami, illetve önkormányzati támogatást”

– részletezte a szenátor.

Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi szponzorációs rendszerben is vannak még tartalékok, a romániai társadalom még nem érett meg arra, hogy az ebben rejlő lehetőségeket  maradéktalanul kihasználja. Egyrészt a vállalkozók részéről sincs teljes nyitottság, elkötelezettség, de a másik oldalon sem alakultak ki azok a hálózatok, hogy ezeket az összegeket lehívják, és rendeltetésszerűen, előírásosan elköltsék. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet évről évre javul.
Mint ismeretes, a profitadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a profitadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó húsz százalékával szponzorálhatnak, és az idén eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 20., szerda

Sokan a banki tartozásért és a ki nem fizetett számlákért is a kormányt okolják

Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.

Sokan a banki tartozásért és a ki nem fizetett számlákért is a kormányt okolják
2024. november 20., szerda

Európában tombol a madárinfluenza, Románia egyelőre megúszta a tömeges fertőzést

A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.

Európában tombol a madárinfluenza, Románia egyelőre megúszta a tömeges fertőzést
2024. november 20., szerda

Bukarest a magántőkét is „felültetné” a Budapestig száguldó nagy sebességű vasútra

Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.

Bukarest a magántőkét is „felültetné” a Budapestig száguldó nagy sebességű vasútra
2024. november 20., szerda

New Yorkot lekörözve, európai lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája

A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.

New Yorkot lekörözve, európai lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája
2024. november 20., szerda

Romániát „feladja”, a szomszédban terjeszkedik a Román Posta

A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.

Romániát „feladja”, a szomszédban terjeszkedik a Román Posta
2024. november 19., kedd

Van, amiben élen jár Románia

Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.

Van, amiben élen jár Románia
Van, amiben élen jár Románia
2024. november 19., kedd

Van, amiben élen jár Románia

2024. november 19., kedd

Akár 40 százalékkal is csökkenhetnek egyes áramszámlák

Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.

Akár 40 százalékkal is csökkenhetnek egyes áramszámlák
2024. november 19., kedd

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció

A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció
2024. november 19., kedd

Magyarország aranykészlete meghaladja Románia tartalékait

Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.

Magyarország aranykészlete meghaladja Románia tartalékait
2024. november 19., kedd

Rossz hír az ingatlanhiteleseknek: folytatódik a bankközi hitelkamatláb emelkedése

A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).

 

Rossz hír az ingatlanhiteleseknek: folytatódik a bankközi hitelkamatláb emelkedése