Fotó: Gábos Albin
Az állami nyugdíjalapból fizetett romániai nyugdíjasok csaknem harmada legtöbb 1000 lejt kapott szeptemberben – tény azonban, hogy az idei év kilencedik hónapjától kieszközölt 14 százalékpontos nyugdíjemelés nyomán 7 százalékponttal zsugorodott a kisnyugdíjasok aránya a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
2020. november 18., 07:162020. november 18., 07:16
2020. november 18., 13:262020. november 18., 13:26
Az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint a nyugdíjasok legnagyobb hányada – 42 százalék – amúgy 1001 és 2000 lej közötti állami juttatást kap.
Cáfolta Florin Cîţu pénzügyminiszter, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) kormány adóemelésre készülne, és kizártnak nevezte azt is, hogy megállapodást készülnének kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
3001 és 4000 lej között a nyugdíjak alig valamivel több mint 4,3 százaléka van,
az 51 585 „nagynyugdíjas” az időkori juttatásban részesülők alig 1 százalékát jelenti.
Negyvenmillió lejt különített el a román kormány a hátrányos helyzetű személyek megsegítését célzó operatív programra szánt keretből, hogy élelmiszerjegyeket biztosítson a 75 év fölötti, minimáljövedelemből vagy a minimális szociális nyugdíjnál kisebb összegből élő személyek számára – k&
Negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak a bukaresti parlament döntésének, amellyel úgy módosította az állami költségvetés kiigazítását, hogy az lehetővé tenné a nyugdíjpont 40 százalékkal történő emelését.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
szóljon hozzá!