Fotó: Mediafax
2007. november 28., 00:002007. november 28., 00:00
Milliárdosok klubja
A tavaly még „alig” 800 millió dolláros vagyonnal rendelkezõ Dinu Patriciu (képünkön) vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyrõl ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Þiriac sem ült tétlenül: 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, igaz, a tavalyi második helyrõl így is a harmadikra csúszott le. Megtartotta 2006-os negyedik helyezését Sorin Ovidiu Vântu, akinek vagyona jelentõsen, 850-900 millió dollárról 2,1-2,3 milliárdra bõvült. Egy helyezéssel léptek elõ a ranglétrán a nagyváradi Micula-fivérek, akiknek vagyonát 1,9-2,1 milliárd dollárra becsülték idén a Capital szakemberei. Õket a Pãunescu család (1,6-1,8 milliárd dollár), a tavaly még leggazdagabbnak ítélt románnak kikiáltott Iosif Constantin Drãgan (1,5-1,6 milliárd dollár), Ioan Niculae (1,4-1,6 milliárd dollár), Teszári Zoltán (1,2 milliárd dollár) és a Voiculescu család (0,9-1 milliárd dollár) követi.
Teszári maradt a leggazdagabb magyar
Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a Capital 300-as toplistájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyû RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Teszári leginkább annak köszönheti hirtelen vagyongyarapodását, hogy bejelentette: jegyeztetni szándékszik vállalkozását a londoni tõzsdén. Amint arról már lapunkban beszámoltunk, tizenöt évvel ezelõtt, alig húszévesen Teszári fagylaltos bódét kezdett mûködtetni Nagyváradon, majd fagylaltpor- és ostyagyártással próbálkozott, ám hamarosan ráébredt, hogy a kábeltévé-hálózat kiépítése jövedelmezõbb lehet. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevû cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot.
Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyû Euro GSM tulajdonosai, akiknek vagyona a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nõtt. Sikerük titka – a capitalosok szerint –, hogy piacra dobták az Euro GSM franchise-ot, azaz az igénylõknek segítenek a bolt megnyitásában, tanácsokat adnak, és tréningeket szerveznek. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentõsen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát mûködtetõ Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa.
Székelyföldi milliomosok
Annak ellenére, hogy vagyona 53-54 millióról 81 millióra bõvült, lecsúszott a pódiumról Verestóy Attila üzletember. Az udvarhelyszéki RMDSZ-es szenátor közölte, a 2006-os évet a beruházásokra és tõkeemelésre szánta. Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levõ cégek tõkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tõzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bõvült. A következõ három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot mûködtetõ Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. Eközben a Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedûs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedûsnek 32 millió dollárja van.
László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllõ szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különbözõ sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég mûködtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.