Fotó: Pixabay.com
Magyarellenes felhangoktól sem volt mentes a hétfői nap a szenátusban, miután a felsőházi honatyák elutasították az RMDSZ által is támogatott, a helyi önkormányzatoknak a jövedelemadót visszajuttató módosító indítványt.
2017. december 18., 18:502017. december 18., 18:50
Nagy érvágást jelent a helyi önkormányzatoknak a szenátus hétfői döntése, amellyel elutasította azt a módosító indítványt, miszerint a helyi költségvetésnek jusson a településen befizetett jövedelemadó 100 százaléka, az adókulcs 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán.
A bukaresti parlament két házának együttes költségvetési bizottsága pénteken úgy határozott, hogy a jövedelemadóból az önkormányzatoknak visszaosztott összeget a jelenlegi 71,5 százalékról 100 százalékra emeli, hogy pótolja a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra történő csökkenése miatt kieső bevételt. Az RMDSZ által benyújtott módosító indítványt az ellenzéki pártokon kívül Eugen Teodorovici szociáldemokrata (PSD) szenátor is támogatta.
Florin Roman nemzeti liberális párti (PNL) szenátor a döntést követően élesen bírálta a PSD–ALDE-többséget, leszögezve, ez a „legsúlyosabb csapás”, amit a helyi önkormányzatokra mérhettek, a döntéssel pedig a kormányoddal leállította az ország valamennyi fontos beruházását. A magyarellenes kirohanásairól ismert Florin Roman ugyanakkor újfent megragadta az alkalmat, hogy közvetve az RMDSZ-en verje el port a kormánykoalíció döntése miatt.
A marosvásárhelyi repülőtér felújítására és a Kovászna megyei infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegekről van különben szó. Roman szerint ez az ország polgármesteri hivatalainak a kárára történt. „Felrótta” ugyanakkor, hogy
a PSD-nek az ALDE-vel ugyanis nincs meg a sarkalatos törvények – mint amilyenek az igazságügyi törvények is – elfogadásához szükséges szavazatszáma”.
Közben javában zajlik a vita a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésről is a kormánypártok és az ellenzék között. Hétfőn egyebek mellett amiatt alakult ki nézeteltérés, hogy a rekordszámú módosító indítvány miatt a két ház állandó bizottsága együttes ülésén lerövidítette az egy-egy cikkely vagy javaslat megvitatására szánt időt. Az ellenzék ugyan a plénumban kérte a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, de a többség ezt leszavazta.
Mint Mihai Tudose kormányfő hangsúlyozta,
A miniszterelnök ugyanakkor felszólalásában beszélt a jövedelemadó visszaosztásáról is, és leszögezte, fenntartja az eredeti költségvetés-javaslatot, nem ért egyet a pénteken a költségvetési bizottságban megszavazott, az áfából visszaosztott összegekről és a jövedelemadóról szóló módosítással.
Tudose közölte egyúttal, beszélni fog a képviselőház vezetőségével a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházásáról szóló rendeletről. Leszögezte: ha a parlament nem szabályozza az IT-szektorban érvényes adók problémáját, a kormány rendeletben hoz majd erről szabályozást.
A nagyobbik ellenzéki pártnak – mint ismeretes – első perctől aggályai voltak a szociálliberális kormány által elfogadott költségvetés-tervezettel szemben. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke viszont vasárnap egyenesen azzal vádolta meg a Tudose-kabinetet, hogy jövőre sem a nyugdíjak, sem a fizetések nem fognak nőni. Leszögezte ugyanakkor, hogy az e heti parlamenti vitáknak nem az igazságügyi törvényekről, hanem a költségvetésről kellene szólniuk.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) eközben arra irányította rá hétfői közleményében a kormány, a parlament és Klaus Joahnnis államfő figyelmét, hogy törvényt szegnek, ha a jelenlegi formájában megy át a 2018-as költségvetés.
A szakszervezetiek emlékeztetnek egyúttal, hogy az európai uniós átlag 5,4 százalék, s még a kelet-európai térség átlaga is eléri a 4,7 százalékot.
A közlemény egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a közszféra szintjén a tanügyi alkalmazottak fizetése az egyik legkisebb. Az FSLI szerint az elmúlt évek fizetésemelései után is „megalázó” az oktatási rendszer alkalmazottainak a bére, és az új bérezési törvény alkalmazása után is azok maradnak. Mint rámutatnak, egy 25 éve tevékenykedő tanár fizetése egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező, polgármesteri hivatali alkalmazottéval vethető össze.
„Az a tény, hogy a GDP 6 százalékánál kevesebb jut a tanügyre, meglátásom szerint merénylet Románia biztonságára nézve. Románia jövője közvetlen összefüggésben áll az oktatási rendszer teljesítményével, ez pedig a finanszírozáson áll vagy bukik.
– hangsúlyozta Simion Hancescu, a FSLI elnöke, aki szerint Johannis a 2018-as büdzsével sem tesz majd másként. Egyúttal széleskörű tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, komolyan fontolgatja a román állami tulajdonban levő Romgaz a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát megvásárlását: szakértők bevonásával kívánják felmérni a kiszemelt célpont helyzetét.
A hónap végétől árat emel a Román Vasúttársaság (CFR): a legtöbb esetben néhány lejjel drágulnak a különböző díjszabások, de a rövidebb utak esetében jelentős drágítás jöhet.
Ilie Bolojan szerint Romániának nagyon magas a költségvetési deficitje, emiatt az államapparátus reformja, a költségek csökkentése és a bevételek növelése elkerülhetetlen.
Januárban tavaly decemberhez képest 5,6 százalékkal 5328 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8910 lej volt januárban, 341 lejjel kevesebb, mint az előző hónapban.
A minimálbérnél magasabb, tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalom, egyfajta új létminimum hivatalos bevezetését kéri az Országos Szakszervezeti Tömb.
A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A margarin, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, valamint a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben februárban a múlt év első második hónapjához képest.
A Donald Trump amerikai elnök által szerdán az amerikai acél- és alumíniumimportra kivetett vámok nem kis mértékben érintik Romániát is.
A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A rokonok közötti pénzajándékozás nem adóköteles – szögezte le a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!