Fotó: Pixabay.com
Magyarellenes felhangoktól sem volt mentes a hétfői nap a szenátusban, miután a felsőházi honatyák elutasították az RMDSZ által is támogatott, a helyi önkormányzatoknak a jövedelemadót visszajuttató módosító indítványt.
2017. december 18., 18:502017. december 18., 18:50
Nagy érvágást jelent a helyi önkormányzatoknak a szenátus hétfői döntése, amellyel elutasította azt a módosító indítványt, miszerint a helyi költségvetésnek jusson a településen befizetett jövedelemadó 100 százaléka, az adókulcs 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán.
A bukaresti parlament két házának együttes költségvetési bizottsága pénteken úgy határozott, hogy a jövedelemadóból az önkormányzatoknak visszaosztott összeget a jelenlegi 71,5 százalékról 100 százalékra emeli, hogy pótolja a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra történő csökkenése miatt kieső bevételt. Az RMDSZ által benyújtott módosító indítványt az ellenzéki pártokon kívül Eugen Teodorovici szociáldemokrata (PSD) szenátor is támogatta.
Florin Roman nemzeti liberális párti (PNL) szenátor a döntést követően élesen bírálta a PSD–ALDE-többséget, leszögezve, ez a „legsúlyosabb csapás”, amit a helyi önkormányzatokra mérhettek, a döntéssel pedig a kormányoddal leállította az ország valamennyi fontos beruházását. A magyarellenes kirohanásairól ismert Florin Roman ugyanakkor újfent megragadta az alkalmat, hogy közvetve az RMDSZ-en verje el port a kormánykoalíció döntése miatt.
A marosvásárhelyi repülőtér felújítására és a Kovászna megyei infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegekről van különben szó. Roman szerint ez az ország polgármesteri hivatalainak a kárára történt. „Felrótta” ugyanakkor, hogy
a PSD-nek az ALDE-vel ugyanis nincs meg a sarkalatos törvények – mint amilyenek az igazságügyi törvények is – elfogadásához szükséges szavazatszáma”.
Közben javában zajlik a vita a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésről is a kormánypártok és az ellenzék között. Hétfőn egyebek mellett amiatt alakult ki nézeteltérés, hogy a rekordszámú módosító indítvány miatt a két ház állandó bizottsága együttes ülésén lerövidítette az egy-egy cikkely vagy javaslat megvitatására szánt időt. Az ellenzék ugyan a plénumban kérte a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását, de a többség ezt leszavazta.
Mint Mihai Tudose kormányfő hangsúlyozta,
A miniszterelnök ugyanakkor felszólalásában beszélt a jövedelemadó visszaosztásáról is, és leszögezte, fenntartja az eredeti költségvetés-javaslatot, nem ért egyet a pénteken a költségvetési bizottságban megszavazott, az áfából visszaosztott összegekről és a jövedelemadóról szóló módosítással.
Tudose közölte egyúttal, beszélni fog a képviselőház vezetőségével a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházásáról szóló rendeletről. Leszögezte: ha a parlament nem szabályozza az IT-szektorban érvényes adók problémáját, a kormány rendeletben hoz majd erről szabályozást.
A nagyobbik ellenzéki pártnak – mint ismeretes – első perctől aggályai voltak a szociálliberális kormány által elfogadott költségvetés-tervezettel szemben. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke viszont vasárnap egyenesen azzal vádolta meg a Tudose-kabinetet, hogy jövőre sem a nyugdíjak, sem a fizetések nem fognak nőni. Leszögezte ugyanakkor, hogy az e heti parlamenti vitáknak nem az igazságügyi törvényekről, hanem a költségvetésről kellene szólniuk.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) eközben arra irányította rá hétfői közleményében a kormány, a parlament és Klaus Joahnnis államfő figyelmét, hogy törvényt szegnek, ha a jelenlegi formájában megy át a 2018-as költségvetés.
A szakszervezetiek emlékeztetnek egyúttal, hogy az európai uniós átlag 5,4 százalék, s még a kelet-európai térség átlaga is eléri a 4,7 százalékot.
A közlemény egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a közszféra szintjén a tanügyi alkalmazottak fizetése az egyik legkisebb. Az FSLI szerint az elmúlt évek fizetésemelései után is „megalázó” az oktatási rendszer alkalmazottainak a bére, és az új bérezési törvény alkalmazása után is azok maradnak. Mint rámutatnak, egy 25 éve tevékenykedő tanár fizetése egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező, polgármesteri hivatali alkalmazottéval vethető össze.
„Az a tény, hogy a GDP 6 százalékánál kevesebb jut a tanügyre, meglátásom szerint merénylet Románia biztonságára nézve. Románia jövője közvetlen összefüggésben áll az oktatási rendszer teljesítményével, ez pedig a finanszírozáson áll vagy bukik.
– hangsúlyozta Simion Hancescu, a FSLI elnöke, aki szerint Johannis a 2018-as büdzsével sem tesz majd másként. Egyúttal széleskörű tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!