Magasan képzett szakemberek vethetnek véget a szegénység újratermelésének Romániában

Mélyülő bérszakadék. Óriási a különbség a közszféra és a versenyszektor fizetései között •  Fotó: Barabás Ákos

Mélyülő bérszakadék. Óriási a különbség a közszféra és a versenyszektor fizetései között

Fotó: Barabás Ákos

Miközben Raluca Turcan munkaügyi miniszter azon kesereg, hogy sok romániai munkavállaló szegénységgel küzd, a szegénység pedig gyakran generációról generációra „újratermelődik”, a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a politikumnak hatalmas a felelőssége a kialakult helyzetben, hogy magasan képzett szakemberek növeljék a termelékenységet, ezzel pedig a magánszféra nagyobb fizetéseket tudjon biztosítani.

Bíró Blanka

2021. május 05., 18:142021. május 05., 18:14

Romániában növekedtek ugyan a bérek az ország európai uniós csatlakozása óta, de az átlagos órabér még kevesebb, mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – vont mérleget a munka május elsejei ünnepe alkalmából írt Facebook-bejegyzésében Raluca Turcan munkaügyi miniszter. A tárcavezető ismertetése szerint amikor az ország 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, 950 lej, az akkori árfolyamon 280 euró körül volt a havi nettó átlagbér Romániában, míg idén 3400 lejre, vagyis 690 euróra tehető. Mindazonáltal

a romániai átlagos 8 eurós bruttó órabér kevesebb, mint harmada a 28 eurós európai uniós átlagnak, és az európai uniós 8 százaléknál sokkal nagyobb, csaknem 15 százalékos Romániában a dolgozói szegénység.

Ez pedig Turcan szerint azt jelenti, hogy sok romániai munkavállaló a szegénységgel küzd, nem tud gyermekeinek méltó életkörülményeket teremteni, a szegénység pedig gyakran generációról generációra „újratermelődik”. A miniszter úgy látja, ez az oka annak, hogy olyan sok román állampolgár elhagyta az országot, a szakképzett munkaerő hiánya pedig hátráltatja a beruházásokat.

korábban írtuk

A szegénység „újratermelődése” fölött kesergett a román munkaügyi miniszter a munka ünnepén
A szegénység „újratermelődése” fölött kesergett a román munkaügyi miniszter a munka ünnepén

Romániában sokat fejlődtek a bérek az uniós csatlakozás óta, de az átlagos órabér még kevesebb mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – mutatott rá a munka ünnepe alkalmából írt Facebook-bejegyzésében szombaton Raluca Turcan munkaügyi miniszter.

Elszállt állami bérek, csőd szélén a magánszféra

„Románia évek óta görgeti maga előtt azt a problémát, hogy

Idézet
az állami adminisztrációban nagyon sok, politikai alapon kiválasztott személy dolgozik. Ennek egyenes következménye, hogy a politikum folyamatosan emeli az állami szektorban dolgozók bérét”

– mutatott rá a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Mint részletezte, ennek tulajdonítható, hogy az állami bérek „elszálltak” a magánszektor béreihez képest, ezzel párhuzamosan pedig Romániában a magánszféra folyamatosan a csőd a szélén táncol, amire most még rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány, ami sok vállalkozást térdre kényszerített.

Szabó Árpád szerint a magánvállalkozók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy több fizetést adjanak az alkalmazottaiknak. „Természetesen itt is vannak kivételek, hiszen a nagyon jól működő cégek rendesen meg tudják fizetni a munkatársaikat, de nem ez a jellemző, főként hogy

Idézet
a romániai gazdaság gerincét a kis- és közepes vállalkozások képezik, amelyek gyakran a túlélés határán lavíroznak”

– húzta alá a közgazdász, aki abban egyetért a miniszterrel, hogy kisebb kellene hogy legyen a különbség az állami és a magánszféra bérei között.

„Ugyanakkor egyértelmű, hogy a politikusok önmagukat vezették be ebbe a csapdába, amikor az állami alkalmazottaknak túl nagy fizetést szabtak meg, utólag pedig már »nem illik« csökkenteni a béreket. Másrészt a magánszféra alkalmazottainak túl kicsi a fizetése, de nincs amiből megemelni, ebből a spirálból pedig egyre nehezebb kikeveredni” – magyarázta az egyetemi oktató.

Alacsony termelékenység, alulfinanszírozott oktatás

Ha a romániai béreket az európai uniós átlagbérhez hasonlítjuk, akkor a termelékenységet is össze kell vetni, mert ezen a téren Románia nagyon gyengén teljesít – hívta fel egyúttal a figyelmet Szabó Árpád. Elmondása szerint ennek a hátterében az áll, hogy a jó eredményeket felmutató uniós országokban nem olyan hosszúak a kávészünetek, hogy idő legyen arra, hogy az alkalmazottak megbeszéljék az előző esti futballmérkőzés eredményeit. „Ezekben az országokban az alkalmazottaknak nincs idejük arra, hogy a munkahelyi irodájukból lebonyolítsák a háztartásuk intézésével kapcsolatos feladatokat, telefonbeszélgetéseket, miközben az egykori szocialista országokban még mindig ezt teszik.

Idézet
Még ha erős is ez a megfogalmazás, de tulajdonképpen ezt a munkaidejükből lopják”

– szögezte le a szakértő. Mint mondta, a legjobban azért haragszik a mindenkori román kormányokra, mert nem fordítanak elég pénzt az oktatásra. „Törvény rögzíti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 5 százalékát mindig az oktatásra, a tanügyi rendszerre kell költeni, de közben minden évben, amikor összeállítják az ország költségvetését, kitalálnak valami indokot arra, hogy ez az ágazat mégsem kaphat meg egy ekkora összeget” – fogalmazott Szabó Árpád. Hozzátette:

ennek viszont évről évre súlyos következményei vannak az ország gazdaságára és teljesítőképességére nézve, hiszen képzetlen és tanulatlan marad a munkaerő jelentős része, nem megfelelően képzett emberek dolgoznak, és a munkamorál terén is hatalmas hiányosságok tapasztalhatók.

A közgazdász szerint a munkához való hozzáállás olyan, ahogy azt az iskolában megtanítják a fiataloknak, vagy éppen ahogy a szüleiktől, a tanáraiktól látják, és folyamatosan rossz példa van a fiatalok előtt, és ők ezt a rossz példát tanulják és viszik tovább.

Szabó Árpád szerint

a munka termelékenységét úgy lehetne növelni, ha jobban képzett szakemberek jelennének meg a munkaerőpiacon, jobb minőségű munkahelyeket tudnának betölteni, így a külföldi befektetők is nagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatokat hozhatnának létre a beruházásaik révén.

A szakértő összegzésképpen rámutatott, a politikai hozzáállásra lehet visszavezetni a jelenlegi helyzetet, hiszen miközben szavazatvásárlás céljából túlságosan megemelték az állami szféra fizetéseit, soha nem finanszírozzák olyan mértékben az oktatást, hogy megfelelően képzett szakemberek kerüljenek a munkaerőpiacra.

„Ha folyamatosan kevésbé képzett, rossz munkamorálú szakemberek kerülnek ki a közoktatásból, nem lehet olyan munkahelyeket teremteni, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, ami aztán lehetővé tenné, hogy az alkalmazottak is nagyobb fizetést kapjanak” – mutatott rá az egyetemi oktató. Kérdésünkre kifejtette, a minimálbért lehet ugyan jogszabállyal, mesterségesen emelni, de ennek rossz következményei lennének a gazdaságra nézve, hiszen az emelt minimálbér még több céget kényszerítene térdre, még nagyobb gondot okozna a magánszférának, mint a járványhelyzet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek
2025. július 01., kedd

Drágulásokkal köszöntött be a július

Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.

Drágulásokkal köszöntött be a július
2025. július 01., kedd

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében
2025. július 01., kedd

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért

Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért
2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban