Ez pedig Turcan szerint azt jelenti, hogy sok romániai munkavállaló a szegénységgel küzd, nem tud gyermekeinek méltó életkörülményeket teremteni, a szegénység pedig gyakran generációról generációra „újratermelődik”. A miniszter úgy látja, ez az oka annak, hogy olyan sok román állampolgár elhagyta az országot, a szakképzett munkaerő hiánya pedig hátráltatja a beruházásokat.

korábban írtuk

A szegénység „újratermelődése” fölött kesergett a román munkaügyi miniszter a munka ünnepén

Romániában sokat fejlődtek a bérek az uniós csatlakozás óta, de az átlagos órabér még kevesebb mint harmada, a dolgozói szegénység pedig majdnem kétszerese az európai uniós átlagnak – mutatott rá a munka ünnepe alkalmából írt Facebook-bejegyzésében szombaton Raluca Turcan munkaügyi miniszter.

Elszállt állami bérek, csőd szélén a magánszféra

„Románia évek óta görgeti maga előtt azt a problémát, hogy

– mutatott rá a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Mint részletezte, ennek tulajdonítható, hogy az állami bérek „elszálltak” a magánszektor béreihez képest, ezzel párhuzamosan pedig Romániában a magánszféra folyamatosan a csőd a szélén táncol, amire most még rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány, ami sok vállalkozást térdre kényszerített.

Szabó Árpád szerint a magánvállalkozók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy több fizetést adjanak az alkalmazottaiknak. „Természetesen itt is vannak kivételek, hiszen a nagyon jól működő cégek rendesen meg tudják fizetni a munkatársaikat, de nem ez a jellemző, főként hogy

– húzta alá a közgazdász, aki abban egyetért a miniszterrel, hogy kisebb kellene hogy legyen a különbség az állami és a magánszféra bérei között.

„Ugyanakkor egyértelmű, hogy a politikusok önmagukat vezették be ebbe a csapdába, amikor az állami alkalmazottaknak túl nagy fizetést szabtak meg, utólag pedig már »nem illik« csökkenteni a béreket. Másrészt a magánszféra alkalmazottainak túl kicsi a fizetése, de nincs amiből megemelni, ebből a spirálból pedig egyre nehezebb kikeveredni” – magyarázta az egyetemi oktató.

Alacsony termelékenység, alulfinanszírozott oktatás

Ha a romániai béreket az európai uniós átlagbérhez hasonlítjuk, akkor a termelékenységet is össze kell vetni, mert ezen a téren Románia nagyon gyengén teljesít – hívta fel egyúttal a figyelmet Szabó Árpád. Elmondása szerint ennek a hátterében az áll, hogy a jó eredményeket felmutató uniós országokban nem olyan hosszúak a kávészünetek, hogy idő legyen arra, hogy az alkalmazottak megbeszéljék az előző esti futballmérkőzés eredményeit. „Ezekben az országokban az alkalmazottaknak nincs idejük arra, hogy a munkahelyi irodájukból lebonyolítsák a háztartásuk intézésével kapcsolatos feladatokat, telefonbeszélgetéseket, miközben az egykori szocialista országokban még mindig ezt teszik.

– szögezte le a szakértő. Mint mondta, a legjobban azért haragszik a mindenkori román kormányokra, mert nem fordítanak elég pénzt az oktatásra. „Törvény rögzíti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 5 százalékát mindig az oktatásra, a tanügyi rendszerre kell költeni, de közben minden évben, amikor összeállítják az ország költségvetését, kitalálnak valami indokot arra, hogy ez az ágazat mégsem kaphat meg egy ekkora összeget” – fogalmazott Szabó Árpád. Hozzátette:

A közgazdász szerint a munkához való hozzáállás olyan, ahogy azt az iskolában megtanítják a fiataloknak, vagy éppen ahogy a szüleiktől, a tanáraiktól látják, és folyamatosan rossz példa van a fiatalok előtt, és ők ezt a rossz példát tanulják és viszik tovább.

Szabó Árpád szerint

A szakértő összegzésképpen rámutatott, a politikai hozzáállásra lehet visszavezetni a jelenlegi helyzetet, hiszen miközben szavazatvásárlás céljából túlságosan megemelték az állami szféra fizetéseit, soha nem finanszírozzák olyan mértékben az oktatást, hogy megfelelően képzett szakemberek kerüljenek a munkaerőpiacra.

„Ha folyamatosan kevésbé képzett, rossz munkamorálú szakemberek kerülnek ki a közoktatásból, nem lehet olyan munkahelyeket teremteni, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, ami aztán lehetővé tenné, hogy az alkalmazottak is nagyobb fizetést kapjanak” – mutatott rá az egyetemi oktató. Kérdésünkre kifejtette, a minimálbért lehet ugyan jogszabállyal, mesterségesen emelni, de ennek rossz következményei lennének a gazdaságra nézve, hiszen az emelt minimálbér még több céget kényszerítene térdre, még nagyobb gondot okozna a magánszférának, mint a járványhelyzet.