Fotó: Agerpres
2010. október 20., 10:482010. október 20., 10:48
A román hatóságok és a washingtoni szakemberek egyebek mellett arról fognak egyeztetni, hogy milyen mértékben nőhet a közalkalmazottak bére január elsejétől, illetve hogyan fog kinézni a 2011-es évi költségvetés, mint ahogy egy újabb hitelmegállapodás is szóba kerül.
Tănăsescu a tárgyalások kapcsán leszögezte, a nemzetközi hitelintézet semmiképp nem fog belemenni abba, hogy a hitelből a kormány egyetlen lejt is a közalkalmazotti bérek kifizetésére fordítson, a pénzek pedig csak külső sokkhatásokat követően folynának be a Román Nemzeti Bankhoz (BNR). Tănăsescu ezzel megerősítette Traian Băsescu államfő korábbi kijelentéseit, amelyek értelmében egy olyan készenléti hitelről lenne szó, amelyből Románia tulajdonképpen egy lejt sem hívna le, csak végszükség esetén lehetne hozzányúlni az IMF-pénzekhez. Mint az államelnök hangsúlyozta, a hitelre csak azért van szükség, hogy Románia megbízható ország legyen a külföldi pénzintézetek, illetve beruházók szemében.
Mihai Tănăsescu ugyanakkor arról is nyilatkozott, hogy az új megállapodás kiemelt eleme lenne a közigazgatási reform megvalósítása, illetve a minisztériumok közötti kapcsolat, kommunikáció, illetve együttműködés hatékonyabbá tétele. A szakember ugyanakkor derűlátó a román gazdaság alakulását illetően, szerinte 2011-től növekedések sora következik, szerinte Románia gazdasági növekedési potenciálja 5 százalékra tehető. „Viszszatérnek a boom évei. Azonban nem szabad elkövetni az elmúlt évek hibáit, hogy volt többlet; a jó években félre kell tenni. A fogyasztási többlet nem feltétlenül az egyének, hanem a vállalatok fogyasztásából alakul ki. De nőni fog az egyéni fogyasztás is. Az ötszázalékos növekedés 2012–2013-ban tér vissza, s meg is kell tartani ezen a szinten” – üzent Tănăsescu a mindenkori politikumnak. Szerinte egyébként a növekedés hárompillérű lesz, az exportok, a szolgáltatások és a fogyasztás terén nyilvánul majd meg. Azonban leszögezte, nem szabad csak a fogyasztásra hagyatkozni anélkül, hogy változna a termeléshez való hozzáállás. Mint ismeretes, Romániában a korábbi években mindig nagymértékben meghaladta a fogyasztás mértéke a termelékenységét. Az IMF-küldött szerint továbbá az infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a magán, és az állami szféra közötti együttműködésre is összpontosítani kell.
Ugyanakkor Tănăsescu arra is kitért, hogy a romániai társadalomnak nincs szüksége újabb adókra és illetékekre, és az ezerlejesnél kisebb nyugdíjak megadózását is meg kell vizsgálni a nyugdíjalap fenntarthatóságának perspektívájából. Ugyanis – tette hozzá – ez a téma is „megbeszélések témáját képezi”. „Nem úgy kell felvetni a témát, hogy megadózzuk, vagy sem az ezerlejesnél kisebb nyugdíjakat. Meg kell nézni, mennyire fenntartható most és a jövőben az állami nyugdíjalap. Az tény, hogy jelen pillanatban a nyugdíjalapba tetemes pénzöszszegeket kell utalni az állami költségvetésből” – részletezte Tăsnăsescu. Éppen ezért szerinte a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentését is úgy kell megvalósítani, hogy ezáltal ne mélyüljön tovább a nyugdíjalap hiánya. Mint közölte, jövőre az ideinél nagyobb bevételekre számíthat a költségvetés, egyebek mellett a gazdasági növekedésnek köszönhetően. „Egy szerény növekedés is fontos trendváltást eredményez” – szögezte le a pénzügyi szakember.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).