A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt. A pályaszakasz jellemzően 250, 300 vagy 350 kilométeres sebességet tenne lehetővé óránként, és legalább 500 ezer utas szállítását oldaná meg évente. 2018 januárjában az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval.

korábban írtuk

Indul a közbeszerzés: egy lépéssel közelebb a Budapest–Kolozsvár-szupervasút megvalósítása

Közzétették a budapesti hatóságok a közbeszerzési tájékoztatót a Budapestet Kolozsvárral összekötő nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a nagyszabású beruházást.

Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg. Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok sokáig nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba.

így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.

korábban írtuk

Várni kell a Bukarest–Budapest-gyorsvasútra: sok beruházásra van még szükség ahhoz, hogy Romániában „száguldhassanak” a vonatok

Tizennyolc év múlva kell elkészülnie a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasútnak a legújabb elvárások értelmében. 

Az új TEN-T szabályzat szerint az érintett vonalakon elég lenne „csupán” a 160 kilométer/órás sebességet biztosítani 2040-ig. Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa 2021 végén úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével haladhat majd.

Közben Bukarestben is „mozgolódni” kezdtek. A szállításügyi minisztérium 2022 áprilisában nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveket ismertetett, miután az Európai Unió által masszívan támogatott országos helyreállítási tervben (PNRR) Románia vállalta, hogy 2026-ig 25 százalékkal növeli a vasúton közlekedők számát a tavalyi utasszámhoz képest, illetve a teherforgalmat is hasonló arányban bővíti. Mindezeket pedig a meglévő infrastruktúra felújításával, illetve új vonalak kiépítésével valósítanák meg.

korábban írtuk

Fából vasútkarika? Civilek szerint le kellene mondani az Erdélyt is átszelő nagy sebességű vonat tervéről

Pénzpazarlásnak tartja a Pro Infrastruktúra Egyesület a bukaresti szállításügyi minisztérium nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveit. A szaktárca akár 17 milliárd eurót is költene arra, hogy 200 km/h felett száguldjanak a szerelvények.

Romániának ugyanis rá kell kapcsolódnia a közép- és nyugat-európai nagy sebességű vasúthálózatra, erre pedig két lehetőséget vázoltak fel. A Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Zilah–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését akkor körülbelül 25-30 millió euróra taksálták, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.

Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például Brassó–Arad vagy Kolozsvár–Biharpüspöki között, a maradék szakaszokat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyenek a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy évvel ezelőtt tett kolozsvári látogatása során azt nyilatkozta a Krónikának, Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne ismét tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal.

korábban írtuk

Gyorsvasútról, támogatáspolitikáról és a kolozsvári metróról faggattuk Lázár János közlekedési minisztert

Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta pénteki kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter.

„Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötött pálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között” – vázolta akkor Lázár János, hozzátéve: a projektet kezdeményezni fogja a román kormánynál is.

„Engem ez a projekt foglalkoztat, meggyőződésem, hogy jó lenne Magyarországnak és Kolozsvárnak egyaránt” – mondta a miniszter.

korábban írtuk

Sínen a nagyváradi vasútvillamos, több mint 230 millió eurós uniós támogatásból valósulhat meg a beruházás

Újabb lépéssel került közelebb a nagyváradi önkormányzat ambiciózus terve, a vasútvillamos (tram-train) megvalósítása.

Lázár János a Debrecinernek azt is jelezte, hogy „a kormány tárgyal egy Budapest–Debrecen–Kolozsvár-gyorsvasút építéséről” is, amely jelentősen javítana a Budapest és Debrecen közötti közlekedésen, a Budapest és Kolozsvár közötti távot pedig három és fél óra alatt lehetne megtenni. Jelenleg a Budapest–Debrecen-táv is legalább két és fél órát vesz igénybe, Budapest és Kolozsvár között pedig a hajdú-bihari megyeszékhely nagyjából félúton van – emlékeztetett a debreceni portál. Hozzá kell tenni azonban, hogy a romániai domborzati viszonyok már jóval kedvezőtlenebbek közlekedés szempontjából.

Ugyanez a helyzet a Bukarest felé vezető vonallal is, amely szintén nagyívű fejlesztések tárgyát képezte az elmúlt bő évtizedben, és képezi most, illetve a közeljövőben is. Erről és a Budapest–Bukarest-gyorsvasútról is beszélt Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésügyi biztosa a Hotnews hírportálnak a minap adott nagyinterjújában.

„Itt egy talán kevésbé ismert példa. Brassó és Segesvár között van vagy 160 km, ami a Nagyvárad és Európa közepe felé vezető összeköttetés része. Ott több száz millió állt rendelkezésünkre, és mégsem működik. Miközben vagy 10 éve itt volt a pénz, még az előző támogatási ciklusból. Vagy a kivitelező nem volt elég jó, vagy a szerződést nem tartották be, számos variánst hallottunk” – nyilatkozta a hírhedt szakaszról. Melynek 2020-ban elrajtolt korszerűsítése szakemberek szerint meghaladhatja a „szégyenrekordot”, a szintén kudarcokkal teli Segesvár–Piski-vonal 11 évig tartó „kínzását”.

Ehhez bizonyos technikai standardoknak kell megfelelni, és végül beépítették ezeket a tervekbe. Már dolgoznak rajta, és így elejétől fogva jó munkát végeznek a jövő érdekében” – nyilatkozta a Hotnewsnak az EU-biztos.

A portál újságírója konkrétan rákérdezett: milyen „realista” határidőn belül várható az említett Budapest–Bukarest-vonal megvalósítása.

– jelentette ki Adina Vălean. Hozzátette, hogy „nekünk sok szakaszunk” kivitelezés alatt áll más-más stádiumban a Bukarest–Nagyvárad-vonalon. Azt is megjegyezte, hogy ezek a fejlesztések sokszor háttérbe szorulnak a jóval „felkapottabb” autópálya-építések árnyékában, de közben párhuzamosan zajlanak a munkálatok. „Nem toporognak egy helyben, haladnak. Kivéve a Brassó–Segesvár-szakaszt, ahol nagyok a késések” – szögezte le az Európai Bizottság szállításügyi biztosa.