A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.

Éppen ezért egyre sürgetőbb az előrelépés. A CFR Infrastructură mostani tájékoztatása szerint a műszaki dokumentáció legkésőbb jövő év közepére elkészül és el is lesz fogadva. Emlékeztetnek, hogy az összesen 26 kilométeres szakaszon műszaki és gazdasági szempontból is egy csaknem tíz kilométeres alagút megépítését tartják a legmegfelelőbbnek a szakemberek – dél-észak irányban – Azuga határától Predeálon át Felsőtömösig. A végső megoldást hat variáns közül választották ki, mint a leginkább realista és költséghatékony elképzelést, a hasznokat és kockázatokat is mérlegelve.

A tervezett új alagút a leghosszabb lesz Romániában. Jelenleg a szintén Brassó megyei Keresztvár „büszkélkedik” a leghosszabbal: 4,3 kilométert tesz ki (Brassó–Bodzaforduló-vonal). Szintén a megyében építenek egy 7 kilométerest Ürmös térségében (Brassó–Segesvár), és ugyanekkorát terveznek Balota közelében is (Craiova–Karánsebes) – számolt be az Economedia portál.

A szakasz a terep előnytelen adottságai miatt minden bizonnyal „felmentést” kap az új előírások betartása alól – az Európai Unió standardjai szerint ugyanis a tagállamokat átszelő fő vasútvonalakon 2030-ig kötelező módon el kell érni a 160 kilométer/órás sebességet. Mindezt nemrég Adina Vălean szállításügyi biztos is megerősítette. Hozzátette: az alacsonyabb rangú, de országos fontosságú szakaszokon mindezt 2040-ig lehetővé kell tenni, a többin 2050-ig.

A Brassó–Predeál-szakasz az első kategóriába tartozik, hiszen a IV. páneurópai közlekedési folyosó része. Ezeket a kontinentális szinten kiemelt fontosságú útvonalakat az 1990-es években „rajzolták meg” – akkor még a csupán Nyugat-Európát magában foglaló Európai Uniót szerették volna összekötni ily módon Kelet-Európával, de ma már utóbbi térség több országa, így Románia is az Unió és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, mely hatékony és biztonságos közlekedési rendszert, modern személy- és áruszállítást feltételez.

Az évek folyamán összesen tíz páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki, melyek egy – a VII-es számú vízi útvonal – kivételével közúti-vasúti folyosók.

Ez a folyosó Németországból indul – egyik szála Drezdából, a másik Nürnbergből –, majd Prága–Brno–Pozsony–Győr–Budapest-vonalon Aradra „fut be”. Itt ismét kettészakad: egyik ága Craiován keresztül Szófiáig vezet, ott pedig egyrészt Szaloniki, másrészt Isztanbul felé „osztódik”. Az Aradról kelet felé induló másik ág vasúton Piski, Segesvár, Brassó és Bukarest érintésével fut be Konstancára, elérve a Fekete-tengert.

Brassótól Segesvár felé folyamatban van a sínpárok felújítása, Segesvár és Piski között pedig már megtörtént a korszerűsítés – viszont óriási késéseket jegyezve, volt olyan szakasz, amelyik három helyett kilenc év alatt készült el, a teljes szakaszon 11 év szünet után lehetett újra mindkét irányban párhuzamosan közlekedni. Egyébként szakemberek szerint a Brassó és Segesvár közti vonalon előfordulhat, hogy megközelítik vagy meg is döntik ezt a csúfos rekordot, itt 2020-ban fogtak neki a munkálatoknak.

Többéves késések halmozódtak fel a Piski és Arad–Kürtös közti távon is, viszont Sorin Grindeanu közlekedési miniszter idén augusztusban azt ígérte, 2024 második felében már 160 km/h sebességgel fognak közlekedni a vonatok Kürtös, azaz a magyar határ és a Maros megyei Segesvár között.