A nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a törvénytervezetre, aminek értelmében többé nem szerepelhetnek magánszemélyek, csak cégek az adóhatóság szégyenlistáján.
2018. december 17., 23:022018. december 17., 23:02
2018. december 17., 23:062018. december 17., 23:06
Módosítanák az adótörvénykönyvet, hogy a magánszemélyek ne szerepeljenek többé az Országos Adóhatóság (ANAF) által közzétett „szégyenlistán”, amelyen azoknak a neve, cége található, akiknek tartozásaik vannak az államkassza felé. A módosító törvénytervezetet már megszavazta a szenátus, döntő kamaraként a képviselőháznak kell rábólintania.
A tervezet lényegében annyit tartalmaz, hogy az adóhatóság területi kirendeltségei kötelesek a saját internetes oldalaikon közzétenni az adósságot felhalmozott jogi személyek listáját és az elmaradás értékét. Ebben tehát már nem szerepelnek a magánszemélyek, ami lényegesen megváltoztatja az adótörvénykönyv jelenlegi előírásait, amely szerint a magánszemélyek is bekerülnek az adatsorba.
a következő negyedév első hónapjának utolsó napján. A vonatkozó törvény határértékeket is leszögez, így a nagy adófizetők 500 ezer lejes tartozás esetén kerülnek fel a listára, a közepesek 250 ezer lejes elmaradás után, míg az egyéni vállalkozók és más vállalkozói formák 100 ezer lej adósság esetén. A magánszemélyeknél a határérték 15 ezer lej. Az adótörvénykönyv azt is előírja, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, és ha időközben törlesztik az elmaradást, törlik őket a listáról.
A módosításnak ugyan nincs hivatalos indoklása, ám az elmúlt időszakban a hatóságokat több bírálat érte, amiért a magánszemélyek is rákerülnek a szégyenlistára. Ebben a formában a jogszabály 2016 óta van érvényben,
Az adatvédelmi hatóság arra hivatkozott, hogy nem mindig tartották be az előírást, és nem tájékoztatták előzetesen az adósokat, hogy mire használják a személyes adataikat, sőt az adóhivatal nem minden esetben járt el jóhiszeműen, hiszen a panaszok nyomán kiderült, a nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésre elmondta, a tervezet még nem került be az alsóházba, arról még nem egyeztettek. Rámutatott, az adóslista kétélű fegyver, hiszen csökkenti a kockázati tényezőket, ha az eladósodottakat nyilvánosságra hozzák, ugyanakkor jogokat is sérthet, hiszen sokan önhibájukon kívül nem tudnak fizetni. „Ha valaki nagy adósságot halmoz fel az állam felé, nagyobb kockázatot jelent, ha hitelt vagy kölcsönt igényel, ezért a lista pluszinformációt jelent a kockázatelemzés szempontjából” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta, más országokban is van rá példa, hogy nyilvánosságra hozzák az adósokat, ám ezzel semmiképp sem szabad visszaélni. Amint a tervezet bekerül a képviselőházba, elemzik, és kialakítanak egy hivatalos álláspontot – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!