A nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a törvénytervezetre, aminek értelmében többé nem szerepelhetnek magánszemélyek, csak cégek az adóhatóság szégyenlistáján.
2018. december 17., 23:022018. december 17., 23:02
2018. december 17., 23:062018. december 17., 23:06
Módosítanák az adótörvénykönyvet, hogy a magánszemélyek ne szerepeljenek többé az Országos Adóhatóság (ANAF) által közzétett „szégyenlistán”, amelyen azoknak a neve, cége található, akiknek tartozásaik vannak az államkassza felé. A módosító törvénytervezetet már megszavazta a szenátus, döntő kamaraként a képviselőháznak kell rábólintania.
A tervezet lényegében annyit tartalmaz, hogy az adóhatóság területi kirendeltségei kötelesek a saját internetes oldalaikon közzétenni az adósságot felhalmozott jogi személyek listáját és az elmaradás értékét. Ebben tehát már nem szerepelnek a magánszemélyek, ami lényegesen megváltoztatja az adótörvénykönyv jelenlegi előírásait, amely szerint a magánszemélyek is bekerülnek az adatsorba.
a következő negyedév első hónapjának utolsó napján. A vonatkozó törvény határértékeket is leszögez, így a nagy adófizetők 500 ezer lejes tartozás esetén kerülnek fel a listára, a közepesek 250 ezer lejes elmaradás után, míg az egyéni vállalkozók és más vállalkozói formák 100 ezer lej adósság esetén. A magánszemélyeknél a határérték 15 ezer lej. Az adótörvénykönyv azt is előírja, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, és ha időközben törlesztik az elmaradást, törlik őket a listáról.
A módosításnak ugyan nincs hivatalos indoklása, ám az elmúlt időszakban a hatóságokat több bírálat érte, amiért a magánszemélyek is rákerülnek a szégyenlistára. Ebben a formában a jogszabály 2016 óta van érvényben,
Az adatvédelmi hatóság arra hivatkozott, hogy nem mindig tartották be az előírást, és nem tájékoztatták előzetesen az adósokat, hogy mire használják a személyes adataikat, sőt az adóhivatal nem minden esetben járt el jóhiszeműen, hiszen a panaszok nyomán kiderült, a nyilvánosságra hozott adatok nem mindig voltak pontosak vagy naprakészek.
Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja hétfőn a Krónika megkeresésre elmondta, a tervezet még nem került be az alsóházba, arról még nem egyeztettek. Rámutatott, az adóslista kétélű fegyver, hiszen csökkenti a kockázati tényezőket, ha az eladósodottakat nyilvánosságra hozzák, ugyanakkor jogokat is sérthet, hiszen sokan önhibájukon kívül nem tudnak fizetni. „Ha valaki nagy adósságot halmoz fel az állam felé, nagyobb kockázatot jelent, ha hitelt vagy kölcsönt igényel, ezért a lista pluszinformációt jelent a kockázatelemzés szempontjából” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta, más országokban is van rá példa, hogy nyilvánosságra hozzák az adósokat, ám ezzel semmiképp sem szabad visszaélni. Amint a tervezet bekerül a képviselőházba, elemzik, és kialakítanak egy hivatalos álláspontot – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!