Fotó: Pál Árpád
Ugyan az előzetes bejelentések értelmében több mint 30 ezer fuvarozó vonult volna szerdán Bukarest és az ország nagyobb városainak utcáira, a hivatásos közúti szállítók szövetsége (COTAR) alig néhány órával a kezdési időpont előtt lefújta a tiltakozó akciót.
2017. december 13., 16:522017. december 13., 16:52
2017. december 13., 16:542017. december 13., 16:54
Mint Vasile Ștefănescu, a COATR elnöke a Realitatea Tv-nek nyilatkozva elmondta, a Felix Stroe közlekedésügyi miniszterrel folytatott egyeztetés nyomán jutottak erre a következtetésre,
Mint ismeretes, a tüntetéseket beharangozó sajtóközleményben a COTAR az ellen emelte fel a hangját, hogy az olyan fuvarmegosztó (ride-sharing) cégek, mint az Uber, a Taxify vagy a Black Cab, engedély és a vonatkozó törvények betartása nélkül foglalkozhatnak személyszállítással.
Mintegy 35 ezer fuvarozó vesz részt az ország több városában szerdára meghirdetett nagyszabású tiltakozó megmozduláson, amellyel a közúti személyszállítók a „hiénajelenségre” és az ágazatban eluralkodott adócsalásra próbálják ráirányítani a figyelmet.
Az Uber illetékesei eközben változatlanul úgy gondolják, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás nem szeg meg egyetlen törvényt sem, igaz nem is tart be egyet sem, mivel nem létezik rájuk vonatkozó szabályozás. Erről Alexandra Corolea, az Uber balkáni térségért felelős szóvivője beszélt szerdán egy konferencián, aki egyúttal a más országokban alkalmazott modellt ajánlotta a bukaresti hatóságok figyelmébe.
„Új szolgáltatásokról beszélünk.
– mutatott rá a szóvivő. Leszögezte ugyanakkor, hogy a cég, amelyet képvisel, szabályozás- és párbeszédpárti. Hangsúlyozta, ahelyett, hogy Uber betiltásáról beszélnének, meg kellene nézni a más országokban alkalmazott modellt.
„Mi minden megoldásra nyitottak vagyunk, ami lehetővé teszi a szolgáltatás fejlődését egy meghatározott és törvényes kereten belül. Nagyon sok ország kezeli eltérően a szolgáltatást a taxik által nyújtottól. Olyan országokról beszélünk, ahol a szolgáltatás úgy működik, mintha autót bérelnél sofőrrel együtt. Ez nálunk is létezik, azonban nem világos a jogszabályi keret, és nem adnak ki ilyen engedélyeket.
– magyarázta Corolea, megjegyezve, az Uber bízik abban, hogy 2018-ban Romániában is megtalálják a megoldást a szabályozásra.
Ebben meghatározó lehet az európai bíróság december 20-án várható ítélete is arról, hogy az Uber egy szállítási szolgáltatás vagy egy technológia. A döntés azonban nem lesz kötelező érvényű, a tagállamoknak továbbra is jogában áll majd úgy szabályozni az Uber-típusú szolgáltatásokat, ahogy akarja.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!