Lefékezte az élénkülő turizmust a járvány

Már a téli idényben leállította a növekedésben levő erdélyi turizmust a koronavírus-járvány. Az Erdélystat a kedden tette közzé a téli szezonra – 2019 novembere és 2020 márciusa közti időszakra – vonatkozó, az erdélyi turizmus alakulásáról szóló statisztikai közleményét. Az adatokból kiderül, a turistaérkezések száma 14,1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 13,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés az országos átlaghoz hasonló, és elsősorban a koronavírus-járvány által befolyásolt februári, márciusi hónapokban tapasztalt visszaeséssel magyarázzák.

A lapunk által megszólaltatott turisztikai vállalkozó szerint a lazítások után remélt visszaállás jelenleg kis mértékű,

a turisták inkább vállalják, hogy külföldre mennek, mintsem a hazai, továbbra is túlságosan korlátozott körülmények között nyaraljanak.

„Amíg nem engedik a beltéri medencék, éttermek, kávézók megnyitását, nem is reménykedhetünk a forgalom élénkülésében. Már megkezdődött a főszezon, és a panziókban még mindig csak 30–40 százalékos a kihasználtság” – mondta Daragus Attila, a Romániában 2500 szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője.

Az év elején még dübörgő turizmus nehézkesen tér magához, már megkezdődött a főszezon, és még mindig csak 30 százalék körül van a panziók kihasználtsága – mondta el lapunknak Daragus Attila.

– figyelmeztet a turisztikai szakember. Hozzátette, ha minden visszaáll a rendes kerékvágásba, akkor is az előző évek forgalmának legfeljebb felére tudják feltornázni a forgalmat, mert az emberek óvatosak, ugyanakkor az anyagi helyzetük is megrendült. „Ha a szezonból még hátramaradt két hónapot nem tudjuk kihasználni, térdre kényszerül a turizmus, az ágazatban vállalkozók közül sokan kénytelenek lesznek eladni az ingatlanjaikat, rengetegen maradnak munka nélkül, ekkora kiesést évek alatt sem tudunk kiheverni” – mondta Daragus Attila. Meglátása szerint

ha a kormány nem indítja újra a turizmust, hatalmas öngólt lő, hiszen a kapcsolódó ágazatok mind megsínylik a késlekedést.

„Az emberek ezerével vonulnak ki az országból nyaralni, viszik a pénzt külföldre. Inkább vállalják a hosszú utat, a várakozást a határátlépőknél, még a vakációs jegyekkel sem jönnek a hazai szálláshelyekre, ha nem nyitják meg a beltéri medencéket, éttermeket. Senki nem akar úgy nyaralni, hogy ha esik az eső, bekényszerül a szobájába” – részletezte a szövetség képviselője.

Országos összehasonlításban Erdélyben jegyezték a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák közel felét, 49,5, illetve 49,0 százalékát – derül ki az Erdélystat elemzéséből. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága 24,9 százalékos volt, ami megegyezik az előző év hasonló időszakában jegyzett adatokkal.

Erdélyben a hivatalosan bejegyzett szálláshelyeken 1,7 millió turistaérkezést regisztráltak a vizsgált periódusban, ez 14,1 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest,

a vendégéjszakák száma pedig meghaladta a 3,5 milliót, ami 13,7 százalékos csökkenést jelent.

A téli időszakban egy turista átlag két napot töltött valamelyik erdélyi szálláshelyen.

Az elemzésből kiderült, a járvány előtti időszak, vagyis november–január még illeszkedik az előző évek növekvő trendjébe. Februárban elkezdődött a visszaesés, márciusban pedig az előző évi turistaforgalom több mint kétharmada „eltűnt”.

Az erdélyi turistaforgalom nagy része a dél-erdélyi megyékben zajlott, Brassó megye ebben az időszakban is nemcsak Erdély, hanem Bukarestet leszámítva az egész ország leglátogatottabb megyéje. A vendégéjszakák számához Kolozs és Maros megye, valamint a Bánság járult hozzá jelentős mértékben. Az erdélyi szálláshelyek kihasználtságát tekintve a közép-erdélyi és partiumi megyék teljesítettek a legjobban, 27,5 százalékos aránnyal, míg az észak-erdélyi megyék a leggyengébben, 17,1 százalékkal.

Az éves összevetésben az látszik, hogy Erdélyben 2019-ben is folytatódott a turizmus 2010 óta tartó stabil növekedése: 2010 és 2019 között 153,3 százalékkal nőtt a turistaérkezések és 108,2 százalékkal a vendégéjszakák száma.

Az elmúlt év egészét tekintve az előző évhez viszonyított növekedés 4,1, illetve 5,5 százalékos volt.

A visszaesés a két magyar többségű székely megyét is érintette, viszont az erdélyi átlagnál kisebb mértékben: az előző évhez képest a 2019. november és 2020. március közötti időszakban 10,4 százalékkal kevesebb turista érkezett, és 4,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a Székelyföldön. Amíg Hargita megyében az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a turistaforgalom, addig

Kovászna megyében összességében a koronavírus-járvány okozta visszaeséssel együtt is növekedni tudott,

ami a járvány előtti, november és január közti időszak kimagasló, 20 százalék fölötti növekedésének köszönhető.

Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a székelyföldi vendégforgalom közel kétszeresét regisztrálták: 201 397 turistaérkezést és 448 817 vendégéjszakát. Ez elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak tulajdonítható. Az előző év téli időszakához viszonyítva ez a régió is jelentős visszaesést mutatott: a vendégek száma 12,6 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 14,6 százalékkal csökkent. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is csökkent, viszont az erdélyi és országos átlag fölött volt, 27,7 százalékkal.

Az elmúlt téli időszakban a két közép-erdélyi megyében – Kolozs és Maros megyében – az erdélyi átlagnál magasabb volt vendégforgalom-csökkenés.

A turistaérkezések száma 337 418, ami 16,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 644 386 volt, ami 14,8 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor mindkét megye továbbra is igen magas szálláshelykapacitás-kihasználtsággal büszkélkedhetett: Kolozs megye 25,1, Maros megye pedig 30,5 százalékos, az előző évhez viszonyítva valamivel csökkenő kihasználtságot regisztrált.