Fotó: Haáz Vince
Lassú visszaesést várnak az elkövetkező időszakban a romániai ingatlanpiacon a gazdasági elemzők. Nagy Bálint Zsolt közgazdász ugyanakkor a Krónika megkeresésére aláhúzta, a lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik lényegesen.
2022. július 19., 14:372022. július 19., 14:37
Több mint egy év szinte folyamatos növekedést követően az ingatlanpiac először mutat stagnálást vagy legalábbis időszakos korrekciót – vont mérleget a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata az Imobiliare.ro adatait feldolgozó elemzésében.
Kolozsváron júniusban 2431 euró volt az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára, ez 1,4 százalékos visszaesés egy hónap alatt, de még mindig 40,9 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
Konstancán szintén csökkentek az árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal. Bukarestben elenyésző 0,8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a négyzetméterenkénti átlagár, Temesváron 0,3 százalékos a drágulás, Brassóban 1,7 százalék. A tranzakciók száma mind az öt vizsgált városban csökkent,
Brassóban 22,1 százalékkal, Bukarestben 17,8 százalékkal, Temesváron 16,8 százalékkal, Konstancán 0,1 százalékkal. Nagy Bálint Zsolt, a kar oktatója, a kutatócsapat tagja a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ezek a kért árak, a valós kifizetett összegek – miután a tranzakció létrejön – mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak, de azt már nem hozzák nyilvánosságra.
Továbbra is drágulás jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot – derül ki a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzéséből.
A közgazdász kifejtette, lassú esésre számítanak, a 2009-es ingatlanár-csökkenések sem hirtelen és meredeken következtek be, hanem hosszú időn át, mintegy öt éven keresztül lassan estek az árak. Az ingatlantulajdonosok általában ragaszkodnak az árakhoz, foggal-körömmel tartják, és csak legvégső esetben hajlandóak engedni, mutatott rá Nagy Bálint Zsolt.
„Technikai értelemben nincs gazdasági válság, az csak akkor következik be, ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék (GDP), ez még nem történt meg” – hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, ennek ellenére azt érezzük, hogy válság van, hiszen ilyen nagymértékű infláció a kétezres évek elején volt utoljára, tehát inflációs válság van, ami nagyon megterhelő.
– fejtette ki az elemző. Rámutatott: Oroszország az Északi Áramlaton karbantartási munkálatok miatt leállította a gázszállítást, ám már felmerül annak a lehetősége, hogy nem is indítja újra.
Fotó: Haáz Vince
„Ha ez megtörténik, a német gazdaság recesszióba esik, hiszen a német ipar rendkívüli mértékben támaszkodik az orosz földgázra. Ha a német ipar, a német gazdaság recesszióba süllyed, magával rántja az eurózónát és az egész Európai Uniót, akkor már kialakul a gazdasági válság, az úgynevezett stagflációs forgatókönyv, vagyis hogy egyszerre van infláció és recesszió” – magyarázta a közgazdász.
Azt az amerikai központi bank, a Fed már meglépte, ezért emelkedik ilyen mértékben a dollár árfolyama, mert közben az euró alapkamatát nem emelték, csak halvány utalás történt erre, de nincs konkrét idővonal e tekintetben, a nagy kamatkülönbözet pedig árfolyamparitást okoz.
„Ha az Európai Központi Bank nem hajlandó emelni a kamatot, nem tud védekezni az inflációval szemben, ami hozzánk is begyűrűzik” – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, a feltörekvő országokban jellemzően még nagyobb az infláció, mint a nyugati fejlett országokban, és minél közelebb vagyunk a háborús konfliktushoz, annál erősebben hat az árnyomás, a balti államokban már 20 százalék fölé emelkedett.
„Amikor fennáll a stagfláció veszélye, amikor a magas infláció miatt a kamatlábak magasan vannak, természetes következmény, hogy az ingatlanpiacon a kereslet elkezd apadni” – részletezte Nagy Bálint Zsolt.
Kifejtette, az emberek kezdik előtörleszteni a hiteleiket, mert félnek attól, hogy a kamatlábak még magasabbra emelkednek, nemcsak a ROBOR, hanem az azt fáziskéséssel követő IRCC is. Ezért aztán az új hitelek iránt is apad a kereslet, továbbá az ingatlanfejlesztési projektek is visszaesnek.
Ennek legutóbbi példája az észak-erdélyi autópálya, amire költségvetés-kiegészítést kér a kivitelező, hiszen évekkel ezelőtt, amikor ezt a tendert megnyerte, még senki nem számolt két számjegyű inflációval, ami az építőanyagok terén 30–40 százalékos” – magyarázta az elemző.
„A lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik meg lényegesen” – szögezte le ugyanakkor kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a 2008-as válság után is csökkent az ingatlanpiac, a potenciális vásárlók megvárták az alját, és utána kezdtek újra vásárolni.
Meglátása szerint az átlag romániai lakos továbbra is első számú befektetési lehetőségként tekint az ingatlanra, nem fog különösebben diverzifikálni, és csak akkor választja az albérletet, ha rákényszerül. A 2008 utáni ingatlanár-visszaesések nem változtattak az ingatlanvásárláshoz fűződő mentalitáson, ez valószínűleg ezután sem fog megtörténni, szögezte le az elemző.
Romániában a Hargita megyében élők számára a legkevésbé elérhetők az otthonteremtési bankhitelek a lakások megfizethetőségi indexe (LMI, angolul Housing Affordability Index) szerint.
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!