Fotó: Haáz Vince
Lassú visszaesést várnak az elkövetkező időszakban a romániai ingatlanpiacon a gazdasági elemzők. Nagy Bálint Zsolt közgazdász ugyanakkor a Krónika megkeresésére aláhúzta, a lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik lényegesen.
2022. július 19., 14:372022. július 19., 14:37
Több mint egy év szinte folyamatos növekedést követően az ingatlanpiac először mutat stagnálást vagy legalábbis időszakos korrekciót – vont mérleget a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata az Imobiliare.ro adatait feldolgozó elemzésében.
Kolozsváron júniusban 2431 euró volt az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára, ez 1,4 százalékos visszaesés egy hónap alatt, de még mindig 40,9 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
Konstancán szintén csökkentek az árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal. Bukarestben elenyésző 0,8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a négyzetméterenkénti átlagár, Temesváron 0,3 százalékos a drágulás, Brassóban 1,7 százalék. A tranzakciók száma mind az öt vizsgált városban csökkent,
Brassóban 22,1 százalékkal, Bukarestben 17,8 százalékkal, Temesváron 16,8 százalékkal, Konstancán 0,1 százalékkal. Nagy Bálint Zsolt, a kar oktatója, a kutatócsapat tagja a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ezek a kért árak, a valós kifizetett összegek – miután a tranzakció létrejön – mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak, de azt már nem hozzák nyilvánosságra.
Továbbra is drágulás jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot – derül ki a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzéséből.
A közgazdász kifejtette, lassú esésre számítanak, a 2009-es ingatlanár-csökkenések sem hirtelen és meredeken következtek be, hanem hosszú időn át, mintegy öt éven keresztül lassan estek az árak. Az ingatlantulajdonosok általában ragaszkodnak az árakhoz, foggal-körömmel tartják, és csak legvégső esetben hajlandóak engedni, mutatott rá Nagy Bálint Zsolt.
„Technikai értelemben nincs gazdasági válság, az csak akkor következik be, ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék (GDP), ez még nem történt meg” – hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, ennek ellenére azt érezzük, hogy válság van, hiszen ilyen nagymértékű infláció a kétezres évek elején volt utoljára, tehát inflációs válság van, ami nagyon megterhelő.
– fejtette ki az elemző. Rámutatott: Oroszország az Északi Áramlaton karbantartási munkálatok miatt leállította a gázszállítást, ám már felmerül annak a lehetősége, hogy nem is indítja újra.
Fotó: Haáz Vince
„Ha ez megtörténik, a német gazdaság recesszióba esik, hiszen a német ipar rendkívüli mértékben támaszkodik az orosz földgázra. Ha a német ipar, a német gazdaság recesszióba süllyed, magával rántja az eurózónát és az egész Európai Uniót, akkor már kialakul a gazdasági válság, az úgynevezett stagflációs forgatókönyv, vagyis hogy egyszerre van infláció és recesszió” – magyarázta a közgazdász.
Azt az amerikai központi bank, a Fed már meglépte, ezért emelkedik ilyen mértékben a dollár árfolyama, mert közben az euró alapkamatát nem emelték, csak halvány utalás történt erre, de nincs konkrét idővonal e tekintetben, a nagy kamatkülönbözet pedig árfolyamparitást okoz.
„Ha az Európai Központi Bank nem hajlandó emelni a kamatot, nem tud védekezni az inflációval szemben, ami hozzánk is begyűrűzik” – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, a feltörekvő országokban jellemzően még nagyobb az infláció, mint a nyugati fejlett országokban, és minél közelebb vagyunk a háborús konfliktushoz, annál erősebben hat az árnyomás, a balti államokban már 20 százalék fölé emelkedett.
„Amikor fennáll a stagfláció veszélye, amikor a magas infláció miatt a kamatlábak magasan vannak, természetes következmény, hogy az ingatlanpiacon a kereslet elkezd apadni” – részletezte Nagy Bálint Zsolt.
Kifejtette, az emberek kezdik előtörleszteni a hiteleiket, mert félnek attól, hogy a kamatlábak még magasabbra emelkednek, nemcsak a ROBOR, hanem az azt fáziskéséssel követő IRCC is. Ezért aztán az új hitelek iránt is apad a kereslet, továbbá az ingatlanfejlesztési projektek is visszaesnek.
Ennek legutóbbi példája az észak-erdélyi autópálya, amire költségvetés-kiegészítést kér a kivitelező, hiszen évekkel ezelőtt, amikor ezt a tendert megnyerte, még senki nem számolt két számjegyű inflációval, ami az építőanyagok terén 30–40 százalékos” – magyarázta az elemző.
„A lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik meg lényegesen” – szögezte le ugyanakkor kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a 2008-as válság után is csökkent az ingatlanpiac, a potenciális vásárlók megvárták az alját, és utána kezdtek újra vásárolni.
Meglátása szerint az átlag romániai lakos továbbra is első számú befektetési lehetőségként tekint az ingatlanra, nem fog különösebben diverzifikálni, és csak akkor választja az albérletet, ha rákényszerül. A 2008 utáni ingatlanár-visszaesések nem változtattak az ingatlanvásárláshoz fűződő mentalitáson, ez valószínűleg ezután sem fog megtörténni, szögezte le az elemző.
Romániában a Hargita megyében élők számára a legkevésbé elérhetők az otthonteremtési bankhitelek a lakások megfizethetőségi indexe (LMI, angolul Housing Affordability Index) szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!