Fotó: Haáz Vince
Lassú visszaesést várnak az elkövetkező időszakban a romániai ingatlanpiacon a gazdasági elemzők. Nagy Bálint Zsolt közgazdász ugyanakkor a Krónika megkeresésére aláhúzta, a lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik lényegesen.
2022. július 19., 14:372022. július 19., 14:37
Több mint egy év szinte folyamatos növekedést követően az ingatlanpiac először mutat stagnálást vagy legalábbis időszakos korrekciót – vont mérleget a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata az Imobiliare.ro adatait feldolgozó elemzésében.
Kolozsváron júniusban 2431 euró volt az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára, ez 1,4 százalékos visszaesés egy hónap alatt, de még mindig 40,9 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
Konstancán szintén csökkentek az árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal. Bukarestben elenyésző 0,8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a négyzetméterenkénti átlagár, Temesváron 0,3 százalékos a drágulás, Brassóban 1,7 százalék. A tranzakciók száma mind az öt vizsgált városban csökkent,
Brassóban 22,1 százalékkal, Bukarestben 17,8 százalékkal, Temesváron 16,8 százalékkal, Konstancán 0,1 százalékkal. Nagy Bálint Zsolt, a kar oktatója, a kutatócsapat tagja a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ezek a kért árak, a valós kifizetett összegek – miután a tranzakció létrejön – mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak, de azt már nem hozzák nyilvánosságra.
Továbbra is drágulás jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot – derül ki a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzéséből.
A közgazdász kifejtette, lassú esésre számítanak, a 2009-es ingatlanár-csökkenések sem hirtelen és meredeken következtek be, hanem hosszú időn át, mintegy öt éven keresztül lassan estek az árak. Az ingatlantulajdonosok általában ragaszkodnak az árakhoz, foggal-körömmel tartják, és csak legvégső esetben hajlandóak engedni, mutatott rá Nagy Bálint Zsolt.
„Technikai értelemben nincs gazdasági válság, az csak akkor következik be, ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék (GDP), ez még nem történt meg” – hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, ennek ellenére azt érezzük, hogy válság van, hiszen ilyen nagymértékű infláció a kétezres évek elején volt utoljára, tehát inflációs válság van, ami nagyon megterhelő.
– fejtette ki az elemző. Rámutatott: Oroszország az Északi Áramlaton karbantartási munkálatok miatt leállította a gázszállítást, ám már felmerül annak a lehetősége, hogy nem is indítja újra.
Fotó: Haáz Vince
„Ha ez megtörténik, a német gazdaság recesszióba esik, hiszen a német ipar rendkívüli mértékben támaszkodik az orosz földgázra. Ha a német ipar, a német gazdaság recesszióba süllyed, magával rántja az eurózónát és az egész Európai Uniót, akkor már kialakul a gazdasági válság, az úgynevezett stagflációs forgatókönyv, vagyis hogy egyszerre van infláció és recesszió” – magyarázta a közgazdász.
Azt az amerikai központi bank, a Fed már meglépte, ezért emelkedik ilyen mértékben a dollár árfolyama, mert közben az euró alapkamatát nem emelték, csak halvány utalás történt erre, de nincs konkrét idővonal e tekintetben, a nagy kamatkülönbözet pedig árfolyamparitást okoz.
„Ha az Európai Központi Bank nem hajlandó emelni a kamatot, nem tud védekezni az inflációval szemben, ami hozzánk is begyűrűzik” – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, a feltörekvő országokban jellemzően még nagyobb az infláció, mint a nyugati fejlett országokban, és minél közelebb vagyunk a háborús konfliktushoz, annál erősebben hat az árnyomás, a balti államokban már 20 százalék fölé emelkedett.
„Amikor fennáll a stagfláció veszélye, amikor a magas infláció miatt a kamatlábak magasan vannak, természetes következmény, hogy az ingatlanpiacon a kereslet elkezd apadni” – részletezte Nagy Bálint Zsolt.
Kifejtette, az emberek kezdik előtörleszteni a hiteleiket, mert félnek attól, hogy a kamatlábak még magasabbra emelkednek, nemcsak a ROBOR, hanem az azt fáziskéséssel követő IRCC is. Ezért aztán az új hitelek iránt is apad a kereslet, továbbá az ingatlanfejlesztési projektek is visszaesnek.
Ennek legutóbbi példája az észak-erdélyi autópálya, amire költségvetés-kiegészítést kér a kivitelező, hiszen évekkel ezelőtt, amikor ezt a tendert megnyerte, még senki nem számolt két számjegyű inflációval, ami az építőanyagok terén 30–40 százalékos” – magyarázta az elemző.
„A lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet ugyan, de hosszú távon nem változik meg lényegesen” – szögezte le ugyanakkor kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a 2008-as válság után is csökkent az ingatlanpiac, a potenciális vásárlók megvárták az alját, és utána kezdtek újra vásárolni.
Meglátása szerint az átlag romániai lakos továbbra is első számú befektetési lehetőségként tekint az ingatlanra, nem fog különösebben diverzifikálni, és csak akkor választja az albérletet, ha rákényszerül. A 2008 utáni ingatlanár-visszaesések nem változtattak az ingatlanvásárláshoz fűződő mentalitáson, ez valószínűleg ezután sem fog megtörténni, szögezte le az elemző.
Romániában a Hargita megyében élők számára a legkevésbé elérhetők az otthonteremtési bankhitelek a lakások megfizethetőségi indexe (LMI, angolul Housing Affordability Index) szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!