Fotó: Gecse Noémi
Sokan csak akkor tudják meg, hogy külföldi munkáltatóik nem fizették utánuk a különböző hozzájárulásokat, amikor készülnek a nyugdíjba vonulásra.
2017. március 23., 12:492017. március 23., 12:49
Hazajönnek Erdélybe a nyugdíjas éveikre a kilencvenes évek óta külföldön dolgozók, ám sokan csak most döbbennek rá, hogy a határon túl nem fizették utánuk a különféle hozzájárulásokat, így nem jogosultak nyugdíjra. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a jelenségről beszámolva elmondta, a külföldön munkát vállalók közül egyre többen érdeklődnek, kérik az igazolásokat, gyűjtik a dokumentumokat, hogy nyugdíjba vonulhassanak.
Kovászna megyében a legtöbben Bodzafordulóról és környékéről dolgoznak külföldön, sokan a mezőgazdaságban vagy az otthoni idős- és beteggondozásban. „Az évek során hazaküldött pénzből szép házakat építettek, és most visszavonulnának, így elkezdtek érdeklődni a nyugdíjazás feltételei iránt. Ha nem tudják igazolni a külföldön hivatalosan ledolgozott éveket, akkor csak a havi legtöbb 500 lejes minimális nyugdíjra számíthatnak” – részletezte az igazgató. Gyakran előfordul, hogy semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni, hogy hivatalosan dolgoztak, befizették a társadalombiztosítási járulékot, olyankor kezdődik a levelezés a munkaadóval. Ám nem mindig kapnak választ, vagy kiderül, hogy valójában feketén dolgoztatták őket, és nem jogosultak a nyugdíjra.
Kovászna megyében különben már több ezren kapnak külföldről is nyugdíjat, a folyamat bonyolult, de megoldják – mondta el megkeresésünkre Köllő Piroska, a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője. Rámutatott, a szolgálati idők közötti európai uniós összehangolás működik, a háromszéki nyugdíjasok egy része Magyarországról, Németországból, Ausztriából is kap nyugdíjat. Ezekben az országokban általában szigorúan betartották az alkalmazási előírásokat, nem dolgoztattak feketén.
Ha valaki teljesíti a korhatáros feltételt, akkor a helyi nyugdíjpénztárnál benyújthatja a kérelmét, valamilyen dokumentumot kell mellékelnie, amivel igazolja a külföldön ledolgozott éveket, és akkor az alapján elindítják a folyamatot, továbbküldik az igénylést az adott ország nyugdíjakkal foglalkozó hivatalának. Köllő Piroska hangsúlyozta, a kérést egy helyen kell benyújtani, a Kovászna megyei hivatal a fordításokat is intézi, viszont nem tudnak segíteni, ha valaki nem tudja igazolni a külföldi szolgálati időt, vagy ha feketén dolgoztatták.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.