Külföldi tulajdonban vannak a legnagyobb romániai cégek, de torzít a megyei éllovasokat sorjázó statisztika

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2019. augusztus 09., 12:25 utolsó módosítás: 2019. augusztus 09., 12:26

Románia 42 megyéjéből 34-ben a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat külföldi kézben van – vont mérleget az Economica.net portál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint azonban torzít a statisztika, a valóságban a romániai gazdaságban fele-fele arányban van jelen a hazai és a külföldi tőke.

Másé a tőke. Románia 42 megyéjéből 34-ben külföldi tulajdonban van a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat Fotó: Pixabay.com

A multik a legnagyobbak – vonhatjuk le a következtetést, ha megnézzük, hogy milyen tulajdonban vannak az ország legnagyobb vállalkozásai. Az Economica.net portál a cégbíróságtól kérte ki, hogy melyek voltak a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező gazdasági egységek a 41 megyében, illetve Bukarestben, s mint kiderült,

a 42-ből 34-ben külföldi kézben van az éllovas. Amúgy szinte kivétel nélkül olyan cégekről beszélünk, amelyek éves üzleti forgalma 1 milliárd lej körül vagy afölött alakul.

Helyi vagy magyar tőke

Erdélyben mindössze két olyan megyét találunk, amelyben a legnagyobb cég nem külföldi alaptőkével működik.

Helyi és magán tőkéből működtetik Hargita megye legnagyobb vállalkozását, a nem szeszes italok piacán tevékenykedő, többek között a borszéki ásványvizet is palackozó Romaqua Group Rt.-t, amely 823,14 millió lejes üzleti forgalommal zárta a tavalyi évet, ami 13,5 százalékkal meghaladja a 2017-es eredményt.

Román állami kézben van eközben Szeben megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata. A Romgazról beszélünk, amelynek üzleti eredménye 4,96 milliárd lejre rúgott 2018-ban. Eközben

egyetlen romániai megyében találunk olyan listavezetőt, amely magyar tőkéből működik: a Mol Románia székhelye ugyanis Kolozs megyében van, tavaly pedig 6,72 milliárd lejes üzleti forgalmat bonyolított le.

Dominál a külföldi tőke

A többi erdélyi megyében német, japán, kanadai, görög, svéd, amerikai, svájci és luxemburgi tulajdonban levő vállalatokat találunk, és egy nemzetközi befektetési alappal is találkozunk. Arad megyében a japán Takata tarol a maga 2,62 milliárd lejes árbevételével, míg Beszterce-Naszód megyében a német Leoni a legnagyobb játékos 1,47 milliárd lejes forgalommal.

A Bihar megyében listavezető Celestica kanadai kézen van, és 1,39 milliárd lejes forgalmat bonyolított le, Brassó megye gazdaságát pedig a svéd Autoliv vezeti 4 milliárd lejes üzleti forgalommal. A szintén német Daimler uralja Fehér megyét 7,22 milliárd lejes árbevétellel. Hunyad megyében a Sews Románia, vagyis a japán Sumitomo Electric Wiring Systems Europe itteni vállalata a listavezető 853,27 millió lejjel.

Kovászna megyében a Fabrica de Lapte Braşov Rt.-t megvásárló görög Olympos számláira futott be a legtöbb pénz, összesen 468 millió lej. A japán Sumitomo Electric Industries alárendeltségében levő Bordnetze Kft. a legnagyobb Krassó-Szörény megyében 945,48 millió lejes üzleti forgalommal. Maros megyében a német E.ON 3,71 milliárd lejes üzleti forgalma bőven elég volt a piacvezetői szerephez. Máramaros megyében az amerikai Eatonnek 1,21 milliárd lejes árbevételre volt szüksége ugyanehhez.

Szatmár megyében a svájci Aurtonet Group a legnagyobb 1,43 milliárd lejes forgalommal. A luxemburgi Tenaris tulajdonában levő Silcotub Szilágy megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata a maga 2,18 milliárd lejével. Temes megyében található eközben a Közép- és Délkelet-Európa növekedési piacaira koncentráló nemzetközi befektetési alap tulajdonában levő Profi üzletlánc, amely 5,92 milliárd lejes üzleti forgalmával érte el, hogy 2018-ban listavezető címet.

Králik Lóránd: torzít a statisztika

„A cégbíróság megyékre lebontott kimutatása torzít, nem mutat teljesen valós képet, hiszen a térségben az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül Romániában a legmagasabb a hazai tőke aránya” – vallja azonban Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója, akit az Economica.net portál elemzéséről kérdeztünk. Mint rámutatott,

a felmérések szerint Romániában 50-50 százalék a hazai és a külföldi tőke aránya, a hazai pedig lebontva úgy néz ki, hogy a nagyobb része, 45 százalék a magánvállalkozás és hozzávetőleg 4 százalék az állami tulajdon.

A szakember értékelése szerint a statisztikák alapján valóban nagyon sok megyében külföldi vállalat a listavezető, ám ezeket a statisztikákat nem kell feltétlenül értelmezés nélkül elfogadni. A megyei listavezetők közül nagyon sok a privatizált vállalat, tehát romániai alapítású gyár, ami a magánosítás során került külföldi tulajdonba. Argeş megyében a Dacia-gyárat megvásárolta a Renault, Dolj megyében az Oltcit-gyár ma a Fordhoz kötődik. Hasonlóképpen Bukarestben a Petrom magánosítás során került az osztrák OMV tulajdonába, mint ahogy a kazahok megvásárolták a năvodari-i kőolajfinomítót. A galaci kohászati kombinát, a Dâmboviţa megyei Arctic háztartási gépeket gyártó vállalat is a privatizálás során került külföldi tulajdonba.

A statisztikában más torzítások is szerepelnek, hiszen például Temes megyében a Profi áll az élen, miközben egy egész országra kiterjedő hálózat, és az 13500 alkalmazott mindössze egy töredékét foglalkoztatják Temes megyében”

ű– hívta fel a figyelmünket Králik, aki egyúttal azt is kiemelte, hogy a megyei listák élén vannak állami tulajdonban levő vállalatok is, Szeben megyében a Romgaz, Gorj megyében az Oltenia energetikai szolgáltató, vagy Vâlcea megyében az Oltchim.

Átalakult a piac

Králik Lóránd hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt években nagyon sok autóipari beszállító jelent meg elsősorban Erdélyben – Szatmártól Besztercéig jelen vannak –, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak le. „Tizenöt évvel ezelőtt, még az európai uniós csatlakozás előtt nagyon sok könnyűipari vállalkozás volt az országban, ám ezek egy része azóta továbbállt, és

helyettük olyan cégek jelentek meg, melyek nagyvállalatok beszállítói vagy kihelyezett egységei, lényegesen nagyobb hozzáadott értéket valósítanak meg, és nincs veszély, hogy egyik pillanatról a másikra összepakolnak, és elmennek Ukrajnába vagy Kínába”

– mutatott rá a szakértő. Példaként Bihar megyét említette, ahol a két vezető vállalkozás is hasonló, a Celestica és Plexus is hosszabb időre gyökeret eresztett.

„Románia a környező országokhoz képest nagy piacnak számít, a volt kommunista tömb országai közül a lengyel és a romániai piac ilyen mértékű, ez pedig azt eredményezi, hogy Lengyelország és Románia nem függ annyira a külkereskedelemtől, mint a kisebb, nyitott piacok, például Magyarország, Szlovénia vagy Szlovákia, ahol gyakorlatilag az exporttól és az importtól függ az egész ország gazdasága” – részletezte a gazdasági szakember.

Hozzátette: Romániában a gazdasági nyitottsági index nem olyan magas – Magyarországon, és Szlovéniában például ez a romániainak a kétszerese. „A gazdasági nyitottságot a piac nagysága határozza meg, ám egy esetleges válság idején a nem túl nagy nyitottsággal rendelkező országok, mint Románia, ebből a szempontból kevésbé sebezhetőek, az exportpiacok beszűkülése kevésbé befolyásolja az ország gazdaságát” – hangsúlyozta Králik, aki szerint Románia 12 évvel az EU-s csatlakozás után megtisztult az úgynevezett „forró tőkétől” , amely csak a profit maximálásával foglalkozik, és ahogy a bérek nőnek, továbbáll.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat