Másé a tőke. Románia 42 megyéjéből 34-ben külföldi tulajdonban van a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat
Fotó: Pixabay.com
Románia 42 megyéjéből 34-ben a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat külföldi kézben van – vont mérleget az Economica.net portál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint azonban torzít a statisztika, a valóságban a romániai gazdaságban fele-fele arányban van jelen a hazai és a külföldi tőke.
2019. augusztus 09., 12:252019. augusztus 09., 12:25
2019. augusztus 09., 12:262019. augusztus 09., 12:26
A multik a legnagyobbak – vonhatjuk le a következtetést, ha megnézzük, hogy milyen tulajdonban vannak az ország legnagyobb vállalkozásai. Az Economica.net portál a cégbíróságtól kérte ki, hogy melyek voltak a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező gazdasági egységek a 41 megyében, illetve Bukarestben, s mint kiderült,
Erdélyben mindössze két olyan megyét találunk, amelyben a legnagyobb cég nem külföldi alaptőkével működik.
Román állami kézben van eközben Szeben megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata. A Romgazról beszélünk, amelynek üzleti eredménye 4,96 milliárd lejre rúgott 2018-ban. Eközben
A többi erdélyi megyében német, japán, kanadai, görög, svéd, amerikai, svájci és luxemburgi tulajdonban levő vállalatokat találunk, és egy nemzetközi befektetési alappal is találkozunk. Arad megyében a japán Takata tarol a maga 2,62 milliárd lejes árbevételével, míg Beszterce-Naszód megyében a német Leoni a legnagyobb játékos 1,47 milliárd lejes forgalommal.
A Bihar megyében listavezető Celestica kanadai kézen van, és 1,39 milliárd lejes forgalmat bonyolított le, Brassó megye gazdaságát pedig a svéd Autoliv vezeti 4 milliárd lejes üzleti forgalommal. A szintén német Daimler uralja Fehér megyét 7,22 milliárd lejes árbevétellel. Hunyad megyében a Sews Románia, vagyis a japán Sumitomo Electric Wiring Systems Europe itteni vállalata a listavezető 853,27 millió lejjel.
Kovászna megyében a Fabrica de Lapte Braşov Rt.-t megvásárló görög Olympos számláira futott be a legtöbb pénz, összesen 468 millió lej. A japán Sumitomo Electric Industries alárendeltségében levő Bordnetze Kft. a legnagyobb Krassó-Szörény megyében 945,48 millió lejes üzleti forgalommal. Maros megyében a német E.ON 3,71 milliárd lejes üzleti forgalma bőven elég volt a piacvezetői szerephez. Máramaros megyében az amerikai Eatonnek 1,21 milliárd lejes árbevételre volt szüksége ugyanehhez.
Szatmár megyében a svájci Aurtonet Group a legnagyobb 1,43 milliárd lejes forgalommal. A luxemburgi Tenaris tulajdonában levő Silcotub Szilágy megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata a maga 2,18 milliárd lejével. Temes megyében található eközben a Közép- és Délkelet-Európa növekedési piacaira koncentráló nemzetközi befektetési alap tulajdonában levő Profi üzletlánc, amely 5,92 milliárd lejes üzleti forgalmával érte el, hogy 2018-ban listavezető címet.
„A cégbíróság megyékre lebontott kimutatása torzít, nem mutat teljesen valós képet, hiszen a térségben az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül Romániában a legmagasabb a hazai tőke aránya” – vallja azonban Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója, akit az Economica.net portál elemzéséről kérdeztünk. Mint rámutatott,
A szakember értékelése szerint a statisztikák alapján valóban nagyon sok megyében külföldi vállalat a listavezető, ám ezeket a statisztikákat nem kell feltétlenül értelmezés nélkül elfogadni. A megyei listavezetők közül nagyon sok a privatizált vállalat, tehát romániai alapítású gyár, ami a magánosítás során került külföldi tulajdonba. Argeş megyében a Dacia-gyárat megvásárolta a Renault, Dolj megyében az Oltcit-gyár ma a Fordhoz kötődik. Hasonlóképpen Bukarestben a Petrom magánosítás során került az osztrák OMV tulajdonába, mint ahogy a kazahok megvásárolták a năvodari-i kőolajfinomítót. A galaci kohászati kombinát, a Dâmboviţa megyei Arctic háztartási gépeket gyártó vállalat is a privatizálás során került külföldi tulajdonba.
ű– hívta fel a figyelmünket Králik, aki egyúttal azt is kiemelte, hogy a megyei listák élén vannak állami tulajdonban levő vállalatok is, Szeben megyében a Romgaz, Gorj megyében az Oltenia energetikai szolgáltató, vagy Vâlcea megyében az Oltchim.
Králik Lóránd hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt években nagyon sok autóipari beszállító jelent meg elsősorban Erdélyben – Szatmártól Besztercéig jelen vannak –, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak le. „Tizenöt évvel ezelőtt, még az európai uniós csatlakozás előtt nagyon sok könnyűipari vállalkozás volt az országban, ám ezek egy része azóta továbbállt, és
– mutatott rá a szakértő. Példaként Bihar megyét említette, ahol a két vezető vállalkozás is hasonló, a Celestica és Plexus is hosszabb időre gyökeret eresztett.
„Románia a környező országokhoz képest nagy piacnak számít, a volt kommunista tömb országai közül a lengyel és a romániai piac ilyen mértékű, ez pedig azt eredményezi, hogy Lengyelország és Románia nem függ annyira a külkereskedelemtől, mint a kisebb, nyitott piacok, például Magyarország, Szlovénia vagy Szlovákia, ahol gyakorlatilag az exporttól és az importtól függ az egész ország gazdasága” – részletezte a gazdasági szakember.
Hozzátette: Romániában a gazdasági nyitottsági index nem olyan magas – Magyarországon, és Szlovéniában például ez a romániainak a kétszerese. „A gazdasági nyitottságot a piac nagysága határozza meg, ám egy esetleges válság idején a nem túl nagy nyitottsággal rendelkező országok, mint Románia, ebből a szempontból kevésbé sebezhetőek, az exportpiacok beszűkülése kevésbé befolyásolja az ország gazdaságát” – hangsúlyozta Králik, aki szerint Románia 12 évvel az EU-s csatlakozás után megtisztult az úgynevezett „forró tőkétől” , amely csak a profit maximálásával foglalkozik, és ahogy a bérek nőnek, továbbáll.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!