A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román gazdasági minisztérium közös munkacsoportjainak felállítását jelentette be csütörtökön a bukaresti gazdasági szaktárca, amely három témában működik együtt a nemzetközi intézettel.
2017. március 09., 16:012017. március 09., 16:01
A minisztérium közölte, hogy Mihai Tudose tárcavezető megbeszélést folytatatott az IMF küldöttségével. A román fél a magáncsőd intézményének bevezetésről, a gazdasági minisztérium alárendeltségébe tartozó állami vállalatok irányításának hatékonnyá tételéről, és egy gazdasági fejlesztési alap létrehozásáról egyeztet az IMF-fel. Romániának nincs együttműködési megállapodása az IMF-fel, a legutóbbi 2015 szeptemberében járt le.
A román parlament 2015 májusában szavazta meg a magáncsőd bevezetéséről szóló törvényt, de annak hatályba lépését már többször elhalasztották, mivel a törvény alkalmazásához szükséges intézményrendszert nem állították fel. A tervek szerint a jogszabály augusztustól lép hatályba, és lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat. Emellett a román kormány az IMF-fel kötött korábbi megállapodásokban vállalta, hogy állami vállalatok élére a versenyszférából alkalmaz vezetőket. Ezt az átalakítását még végre kell hajtani a minisztériumhoz tartozó egyes társaságoknál.
Az év elején hivatalba lépett román kormány tervei között szerepel egy norvég és francia mintára létesítendő gazdasági fejlesztési alap, amit egyebek mellett a román állami vállalatok nyereségéből származó osztalékokkal töltenének fel. A kormány becslése szerint a következő négy évben 10 milliárd euró kerülhet a román gazdaságba az alap által elvégzendő beruházások nyomán. Mihai Tudose szerint Románia fel akarja használni az IMF tapasztalatát a befektetési alap létrehozásában és működtetésében. Romániának 2009 óta egy készenléti és két elővigyázatossági típusú hitelmegállapodása volt az IMF szervezésében, mindegyik két-két évre szólt.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!