2012. június 04., 07:412012. június 04., 07:41
Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az Unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.
A találkozó előtt már korábban, miniszteri szinten egyeztetés zajlott a kohéziós politika kívánatos irányáról. Ezen megállapították: az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott költségvetésben a kohéziós politikára fordítandó összeget máris befagyasztotta a 2013-as nominális érték szintjén. A forrásokat 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek fényében – figyelembe véve a gazdasági válságot is – a részt vevő tagállamok képviselői úgy értékelték: az EB javaslata még éppen elfogadható minimumként értékelhető. Leszögezték: a kohéziós politikának a kevésbé fejlett régiók és országok irányába kell koncentrálnia a forrásokat. Éppen ezért elleneznek minden olyan szándékot, amely a szegényebb tagállamok felől a gazdagabbak irányába terelné a forrásokat, még akkor is, ha olyan, régebbi tagállamokról van szó, amelyek a 2007 és 2009 közötti időszakban jelentős GDP-csökkenést szenvedtek el. A felek azt is leszögezték, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a kevésbé fejlett régiók különleges igényeire.
A találkozón a tagállami vezetők mellett részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kétoldalú tárgyalást folytatott Traian Băsescu román államfővel. Băsescu szerint a finanszírozás növelése úgy lenne megoldható, ha a kevésbé hatékony operatív programokra szánt összegek egy részét átcsoportosítanák más célokra, például az ingatlanok hőszigetelésére. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében meg kell erősíteni a pénzügyi rendszer és az adórendszer stabilitását. A kohéziós programok kapcsán kifejtette azon véleményét, miszerint az azok révén biztosított összegek jelentik a leghatékonyabb eszközt a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására. José Manuel Barroso a találkozón leszögezte: a még alku alatt álló 2014–2020 közötti költségvetés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a kohéziós és strukturális alapokra vonatkozó politikák alapvető fontosságúak, mivel ezek biztosítják a tagállamok makrogazdasági stabilitását.
Băsescu fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt is. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az Unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28–29-i Európai Tanács előtt kerül sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatlejes euróárfolyamot és legalább 30 százalékos munkanélküliséget hozott volna, ha a kormány július 8-ig nem dolgozta volna ki a jelentős adóemeléseket tartalmazó megszorító csomagot a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására.
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Látogatottsági adatok