Fotó: 123RF
Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki – közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.
2022. június 08., 11:432022. június 08., 11:43
Johannes Hahn sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós költségvetés továbbra is jelentős beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiája számára, valamint a folyamatban lévő gazdasági fellendülés, a fenntarthatóság megőrzése és a munkahelyteremtés fellendítésére. Az Európai Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a zöld és digitális beruházásokat, miközben foglalkozik a közelmúltbeli és jelenlegi válságból eredő sürgető igényekkel – közölte.
Elmondta, a költségvetés-tervezet célja, hogy megfeleljen az uniós tagállamok és partnereik legfontosabb, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási igényeinek. Az ukrajnai háború külső és belső hatásainak finanszírozására irányuló javaslatokat az év későbbi szakaszában, pontosabb igényfelmérés alapján terjeszti majd elő a brüsszeli testület – közölte.
Az EU közös agrárpolitikájára 53,6 milliárd eurót javasolt, és 1,1 milliárd eurót az európai mezőgazdasági termelőkre és halászokra, valamint az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat ellenálló képességének megerősítésére. A bizottság 46,1 milliárd eurót szánna a regionális fejlesztésekre és a kohézióra, és 14,3 milliárd eurót a partnerségek erősítésére.
Környezetvédelemre és az éghajlat-politikára 2,3 milliárd eurót szán a bizottság, a zöld átállást támogató programok pedig további 5,4 milliárd euró támogatást kapnának. Az űrkutatásra 2,2 milliárd eurót fordítanának.
Az EU külső határainak védelmére a testület 2,1 milliárd eurót juttatna, ebből 839 millió eurót az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára. A migrációval kapcsolatos kiadásokra 1,6 milliárd euró jutna, ebből 1,4 milliárd euró a migránsok és menedékkérők közvetlen támogatására. A bizottság mintegy 1,2 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből 237 millió eurót a katonai mobilitás támogatására.
Egészségügyi célkitűzésekre a bizottság 732 millió eurót juttatna, valamint 147 millió eurót az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) számára, hogy válság esetén az EU gyorsan támogatást tudjon nyújtani. Az EU belső biztonságának támogatására 689 millió euró jutna, ebből 310 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányulna – közölte az uniós biztos.
A 2023-as költségvetés-tervezet az Európai Unió hosszú távú, hétéves költségvetésének része, amelyet a tagországok állam- és kormányfői 2020 végén tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!