Fotó: Barabás Ákos
Romániában 2,95 millió személy, a társadalom 15,2 százaléka élt tavaly úgynevezett súlyos anyagi deprivációban, ami azt jelenti, hogy nélkülözniük kellett – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
2021. november 29., 15:552021. november 29., 15:55
A szegénységnek ez a formája 52,6 százalékban nőket, 47,4 százalékban férfiakat érintett. A 2017-es évhez képest tavaly 4,5 százalékponttal csökkent ezeknek a személyeknek az aránya.
Ugyanakkor 2017-hez képest a súlyos anyagi deprivációban élők aránya jelentős mértékben csökkent az 50-64 évesek és a 65 év fölöttiek körében, ebben a két korcsoportban 6,8, illetve 6,4 százalékpontos mérséklődést jegyeztek fel.
A nélkülözés jellemzően azok körében volt magasabb, akik gyereket nevelnek, körükben 17,1 százalékos az előfordulási arány, míg a háztartásaikban gyereket nem nevelők körében ez az arány 12,9 százalék volt.
Ezeknek a családoknak a 43,9 százaléka él súlyos anyagi nélkülözésben. Az átlagnál magasabb a szegénység azon családok körében is, akik egyedül nevelnek gyereket, míg azoknak a családoknak, ahol két szülő nevel egy gyereket, a 7,7 százaléka nélkülözik.
Az európai egységes statisztika szerint a súlyos anyagi depriváció meghatározású nélkülözés azokra a személyekre vonatkozik, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van, a lakás megfelelő fűtésének hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya, évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival, mosógéppel, színes televízióval vagy telefonnal.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
szóljon hozzá!