A nagyjából 9,1 millió lakásból alig 1,74 millióra kötöttek kötelező biztosítást
Fotó: Pixabay
Bár júliusban enyhén nőtt a kötvények száma, továbbra sem túl népszerű a romániai lakosság körében a kötelező lakásbiztosítás.
2020. augusztus 24., 08:342020. augusztus 24., 08:34
2020. augusztus 24., 14:222020. augusztus 24., 14:22
Júliusban enyhén, 1,89 százalékkal nőtt az aktív kötelező lakásbiztosítási kötvények száma: az előző év hetedik hónapjában regisztrált 1,708 millió után 1,741 millió szerződést tartott nyilván a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID).
A PAID szerint amúgy a múlt hónapban a legtöbb aktív szerződés Erdélyben volt – a bebiztosított otthonok 22 százaléka volt ebben a térségben. 19 százalékkal Bukarest, majd 18 százalékkal Munténia következett.
Az ellenkező póluson Máramarost és Bukovinát találjuk 3–3 százalékkal.
a július végén aktív szerződések 74,8 százaléka vonatkozott városi környezetben, 25,2 százaléka pedig vidéken található lakásra.
Ami pedig a lakások típusát illeti, a bebiztosított otthonok 94,4 százaléka vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból épült.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítások A és B osztályba sorolják a lakóingatlanokat, és ez a besorolás határozza meg mind a biztosítás értékét, mind pedig lehetséges kártérítés összegét.
A vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból felépült lakások tulajdonosainak évi 20 euró biztosítási díjat kell fizetniük, aminek fejében az okozott károkért járó biztosítás legmagasabb értéke 20 000 euró.
Ha viszont a ház külső falait égetetlen (vályog) téglából vagy más hő- vagy vegyi kezelés nélküli építőanyagból állították elő, akkor évi 10 euró a biztosítás, amiért viszont legtöbb 10 000 euró kártérítés jár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!