Lassan benépesülnek a görög partok. Lefkáda népszerű a romániai turisták körében
Fotó: Pixabay
A látszat ellenére óvatosan indult újra a turizmus, az utazási irodák egyelőre csak belföldi, bulgáriai és görögországi célpontokat tudnak ajánlani. A lapunk által megkérdezett vállalkozók szerint még középtávra sem lehet tervezni, hiszen minden utazás azon múlik, hogy ki mikor lazít a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon. A turisztikai cégek ugyanakkor azt szeretnék, ha a román kormány legalább azzal támogatná az ágazatot, hogy ne csak európai országok kerüljenek fel a karanténmentes listára.
Míg az elmúlt hétvégéken már újjáéledni látszott a belföldi idegenforgalom, és egyre többen keltek útra közelebbi vagy távolabbi tájakra, a június 15-ei lazítást követően szinte azonnal több száz turista indult el nyaralni Görögországba és Bulgáriába, ahonnan visszatérve már nem kell 14 napos elkülönítésbe vonulni. A Paralela 45 utazási iroda által az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a turisták egy része már hétfőre virradóra elindult.
Az utazási iroda ajánlatai szerint amúgy a görög tengerparton egyhetes nyaralás esetében két személyre az árak idén 230-250 eurótól indulnak. Három hét múlva elindulnak a charterjáratok is, akkor utazni lehet majd Rodoszra és Krétára is.
A Paralela 45 tapasztalatai szerint Bulgáriában Albena és Neszebar vízi parkos szállodái népszerűek, ahol egy kétgyermekes család 50 euró körül fizet éjszakánként all inclusive rendszerben. Akik a román tengerpartot választják, azok Mamaia, Neptun és Jupiter háromcsillagos szállodáiban körülbelül 463 lejt fizetnek személyenként félpanziós ellátással, és 1190 lejt all inclusive rendszerben egy ötnapos nyaralásért.
Június 15-e után azok keltek útra, akiknek már korábban volt erre az időpontra foglalásuk, az új befizetések még nem indultak el – vont mérleget a Krónika megkeresésére László Endre, a Transilvanian Tourist Service utazási iroda vezetője, aki egyben a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint hangsúlyozta,
Tapasztalatai szerint amúgy egyelőre inkább a belföldi utazási célpontok felé indultak el nagyobb számban a turisták: a tengerpartra, a Duna-deltába, a hegyvidéki szálláshelyekre. „Két típusú turista van: aki már alig várja, hogy útra kelhessen, telefonál, érdeklődik, a hétvégén már indulna, a többség azonban a második kategóriába tartozik, aki tervezi a kirándulást, de még kivár” – ecsetelte a vállalkozó. Hozzátette: sokan azt várják, hogy az első hullám induljon el, majd térjen haza, és számoljon be tapasztalatairól, tehát hogy kapjanak első kézből visszajelzést arról, hogy miként működik az „új normalitás”.
László Endre arra számít, hogy a következő időszakban felgyorsul a turizmusban a forgalom,
„Szívesen mennének kirándulni, de azért elővigyázatosak” – jellemezte a turistákat a szakember. Arra is kitért, hogy az árak általában a tavalyi szinten maradtak.
Bolgár tengerpart
Fotó: Pixabay
A lazítások után egyelőre még kevés új foglalás futott be, inkább azok indultak el június 15-e után, akik még a járvány előtt lefoglalták az utazást, arra számítva, hogy kezdődik a vakáció – jellemezte hasonlóképpen a pillanatnyi trendeket Joós Ștefan, a Christian Tour utazási iroda háromszéki képviselője. Rámutatott: a belföldi piac mellett egyelőre csak a bulgáriai és a görögországi kirándulásokat értékesítik. Amúgy arra készültek, hogy júliustól Törökországba, Egyiptomba, Tunéziába is mehetnek majd a turisták, ám ez egyelőre még bizonytalan.
Egyiptom meghosszabbította a sürgősségi helyzetet, Törökország és Tunézia fogadna ugyan turistákat, viszont a hazatéréskor még mindig 14 napos házi elkülönítésbe kényszeríti a turistákat a román kormány.
– fogalmazta meg a vállalkozó. Hangsúlyozta: jelen pillanatban még középtávra sem mernek tervezni, abból dolgoznak, amiből lehet, tehát oda adnak el utazásokat, ahová sem az érkezéskor, sem a hazatéréskor nem kell elkülönítésbe vonulni.
Az utazási iroda vezetője szerint ha a befogadó ország megnyitotta a határait, ha nem jelent járványtani szempontból veszélyt, akkor Romániának sem kellene korlátoznia az utazásokat azzal, hogy hazatéréskor „szobafogságba” kényszeríti a turistákat. Ezzel leszűkítik az ágazatban vállalkozók mozgásterét, közben semmilyen támogatásra, kárpótlásra nem számíthatnak – összegezte Joós Ștefan. Ugyanakkor rámutatott, a piacról pozitív jelzések futnak be, akinek van rá lehetősége, szívesen elindul nyaralni. „Természetesen akinek munkahelyi, anyagi gondjai vannak, mások a prioritásai. De aki megengedheti magának, szívesen megy nyaralni. A három hónapos bezártság után mindenki szabadságra vágyik, arra, hogy kimozdulhasson otthonról” – összegzett az utazási iroda vezetője.
Re-open EU: platform a biztonságos utazásért
Az Európai Bizottság elindította az Európán belüli utazás és idegenforgalom biztonságos újraindítását segítő Re-open EU nevű, a Reopen.europa.eu honlapcímen elérhető internetes platformot, amely az Európai Unió 24 hivatalos nyelvén nyújt valós idejű tájékoztatást a határok helyzetéről, valamint a tagállamokban elérhető közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatásokról. A honlapon gyakorlati információk találhatók az érvényes utazási korlátozásokról, közegészségügyi és biztonsági intézkedésekről, valamint az uniós és nemzeti turisztikai ajánlatokról. A tagállamoktól származó információk alapján adatokat szolgáltat mintegy harminc közlekedési, közegészségügyi és idegenforgalmi mutatóra vonatkozóan, amelyeket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai egészítenek ki. A honlapon a felhasználók interaktív térkép segítségével böngészhetik az egyes uniós tagállamokra vonatkozó speciális információkat, aktuális híreket és tanácsokat.
Enyhe adócsökkentéssel engesztelnék a vendéglátóipart
Kilencven napra mentesülnek az ágazatspecifikus adó befizetésének kötelezettsége alól a romániai vendéglátóipari cégek – egyebek mellett erről rendelkezik az a sürgősségikormányrendelet-tervezet, amelyet kedden tettek közzé a bukaresti pénzügyminisztérium honlapján. A jogszabály meghatározza azt is, hogy miként kell levonni a kilencvennapos adómentes időszakot a 365 napos pénzügyi évből. Az így újraszámolt adót szintén két egyenlő részre osztják, az első felét július 25-éig kell befizetni. A kezdeményezők szerint a jogszabály jótékony hatással lesz a turisztikai cégek pénzforgalmára (cash-flow). Călin Ile, a romániai szállodák szövetségének elnöke június eleji becslése szerint a helyi vendéglátóipar idei vesztesége megközelíti az egymilliárd eurót. A vendéglátóiparban tevékenykedő munkáltatók ugyanakkor továbbra is hevesen bírálják a kormányt, amiért továbbra is várat magára az éttermek, vendéglők belső tereinek újranyitása.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!