Rengeteg pénzt hívtak le az erdélyi megyék – ki többet, ki kevesebbet
Fotó: Pixabay.com
Mintegy 55 milliárd lejjel, azaz 11 milliárd euróval gazdagodott a 16 erdélyi megye az Európai Unió 2014-2020 közötti támogatási ciklusában, a 2023 végéig kifutott pályázatoknak köszönhetően.
2024. szeptember 06., 19:402024. szeptember 06., 19:40
Országos szinten Bukarest vezet 18,5 milliárd lejes vissza nem térítendő „pénzeszsákkal”, a román főváros 694 jóváhagyott projekt révé jutott ekkora összeghez. A második helyen vonzáskörzete, Ilfov megye áll 13,7 milliárddal.
A kincses város régióját Konstanca (10,3 milliárd lej) és Dolj megye (9,6 milliárd) követi. Az európai alapok minisztériumának adatait idéző, összegző Transilvaniareporter.ro portál szerint a partiumi és bánsági megyékkel „kiegészült” erdélyi régió 16 közigazgatási egysége közül Bihar megye a második legügyesebb: 5,8 milliárd lejt hívott le 534 pályázat során – azaz csupán alig több, mint a Kolozs megyei összeg felét, de ez is elég volt az erdélyi „dobogó” második fokához. A harmadik Temes megye 5,6 milliárd lejjel, 585 projekt révén.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
A további sorrend: Szatmár 3,6 milliárd lej, Hunyad és Brassó 3,3, Maros 3,2, Máramaros 3,1, Szeben 3, Fehér 2,9, Beszterce-Naszód 2,6, Krassó-Szörény 2,2, Arad 2,1, Hargita 1,6 , Szilágy 1,5, Kovászna 0,9.
Az összes romániai megye adatai ezen a térképen láthatók.
Egyébként az adatokat a Kolozs Megyei Tanács sajtóirodája is „feldolgozta”. Tájékoztatásukban kiemelik: a 10,5 milliárd lej már elköltött pénz, a jövőben kivitelezendő projektek nincsenek benne. Alin Tișe megyei tanácselnök hozzátette, a 2022 végén közölt adatokhoz képest újabb egymilliárd lejt sikerült elkölteni. „Az elmúlt 10 évben lehívott több mint 10 milliárd lej fontos ajánlólevél Kolozs megyének” – nyilatkozta Tișe.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!