majd azt kedvezményes áron bérbe adják nekik, így megelőzve, hogy családok utcára kerüljenek. A törvény abból az eddig hatályos alapállásból indul ki, hogy azok a családok, amelyek nem tudják fizetni az ingatlanhitelüket, szociális lakásra sem jogosultak, mert akinek már volt a tulajdonában, a nevén lakás, nem kaphat segítséget, így az utcára kerülnek.

és 674 ezren harminc napnál nagyobb hátralékot halmoztak fel a hiteltörlesztésben.

Sok sebből vérzik a törvény

Antal Árpád azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ahhoz képest, amit még 2011-ben az RMDSZ-es képviselők beterjesztettek, több változtatás van a törvényben, ami megnehezíti az alkalmazását. Így többek között az önkormányzatoknak nem biztosít elővásárlási jogot, hanem csak lehetőséget nyújt arra, hogy részt vegyenek a liciten.

Ez mind nyilvános, így ha valaki túl akarja licitálni az önkormányzatot, tudni fogja, hogy mikor kell csak egy lejjel többet ajánlania, és nyert ügye van” – osztotta meg velünk aggályait az elöljáró.

Nem sikerült megelőzni a kilakoltatást

A polgármester úgy érzi, ezzel a módosítással tulajdonképpen elsikkad a törvény egyik legfontosabb eleme, hiszen valójában szerették volna megkímélni a bajba jutott családokat a kilakoltatás, a költözés traumájától, így azonban a legtöbb amit tehetnek, hogy ha sikerül megvenni az ingatlant, megengedik, hogy visszaköltözzenek.

Antal Árpád: ebben én nem leszek partner

A törvényben azt is leszögezik, hogy a hitelesek, akik elveszítették jelzálogba tett lakásukat, a család havi nettó jövedelmének legtöbb tíz százalékát fizetik lakbérként a tulajdonos önkormányzatnak.

„Azok, akiknek nincs hivatalosan bevallott jövedelmük, vagy külföl­dön dolgoznak, és itthon nem jelentik a keresetüket, előnybe jutnak azokkal szemben, akik itthon tisztességesen dolgoznak. Ebben én nem leszek partner” – szögezte le a polgármester. Antal abban bízik, hogy ha az alkalmazás során bebizonyosodnak a törvény hiányosságai, akkor lesz lehetőség a módosítására.

Az adatokat begyűjtik, elemzik, majd az alapján döntik el, hogyan tovább.

Cseke Attila a kis lépések politikájáról beszél

Önkormányzati kompetenciák növelése, helyi autonómia terén Romániában csak a kis lépések stratégiája működik – szögezte le megkeresésünkre Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, annak a csoportnak a tagja, amely benyújtotta, majd a bizottsági vitákban is védte az Antal Árpád által kezdeményezett jogszabálytervezetet.

amit kétszer is elfogadott a parlament, mert tavaly Klaus Johannis államfő visszaküldte a törvényhozóknak.

hiszen „érthetetlen módon” érvényben van egy erre vonatkozó tiltás, és a törvény szakbizottsági vitáin alig lehetett meggyőzni a törvényhozókat, hogy ez esetben tegyenek kivételt.

„Az önkormányza­tok döntési jogot kaptak, segíthetnek a bajbajutottakon, részt vehetnek a liciten, és megvehetik a lakást. Alkalmazni kell a jogszabályt, majd az alkalmazás során előkerülhetnek olyan kérdéseket, amiket módosítani kell” – összegezte Cseke Attila.