Fotó: Veres Nándor
Szinte alkalmazhatatlannak nevezi Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az általa kezdeményezett, hitelesmentő törvényt. Úgy érzi, a módosításokkal elsikkad a törvény egyik legfontosabb eleme, hiszen valójában szerették volna megkímélni a bajba jutott családokat.
2017. július 13., 11:532017. július 13., 11:53
2017. július 13., 12:122017. július 13., 12:12
Az eredeti elképzeléshez képest lényegesen módosult a támogatott lakás fogalmát bevezető törvény – Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a jogszabály ötletgazdája szerint ebben a formában szinte alkalmazhatatlan.
majd azt kedvezményes áron bérbe adják nekik, így megelőzve, hogy családok utcára kerüljenek. A törvény abból az eddig hatályos alapállásból indul ki, hogy azok a családok, amelyek nem tudják fizetni az ingatlanhitelüket, szociális lakásra sem jogosultak, mert akinek már volt a tulajdonában, a nevén lakás, nem kaphat segítséget, így az utcára kerülnek.
A polgármesteri hivatalok nemcsak a hitelesek otthonát, hanem más, legtöbb száz négyzetméteres lakást is megvásárolhatnak, és ötéves szerződés alapján adhatják bérbe. A lakbér nem haladhatja meg az igénylő személy vagy család havi nettó jövedelmének tíz százalékát.
és 674 ezren harminc napnál nagyobb hátralékot halmoztak fel a hiteltörlesztésben.
Antal Árpád azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ahhoz képest, amit még 2011-ben az RMDSZ-es képviselők beterjesztettek, több változtatás van a törvényben, ami megnehezíti az alkalmazását. Így többek között az önkormányzatoknak nem biztosít elővásárlási jogot, hanem csak lehetőséget nyújt arra, hogy részt vegyenek a liciten.
Ez mind nyilvános, így ha valaki túl akarja licitálni az önkormányzatot, tudni fogja, hogy mikor kell csak egy lejjel többet ajánlania, és nyert ügye van” – osztotta meg velünk aggályait az elöljáró.
Fotó: Vargyasi Levente
A polgármester úgy érzi, ezzel a módosítással tulajdonképpen elsikkad a törvény egyik legfontosabb eleme, hiszen valójában szerették volna megkímélni a bajba jutott családokat a kilakoltatás, a költözés traumájától, így azonban a legtöbb amit tehetnek, hogy ha sikerül megvenni az ingatlant, megengedik, hogy visszaköltözzenek.
A törvényben azt is leszögezik, hogy a hitelesek, akik elveszítették jelzálogba tett lakásukat, a család havi nettó jövedelmének legtöbb tíz százalékát fizetik lakbérként a tulajdonos önkormányzatnak.
„Azok, akiknek nincs hivatalosan bevallott jövedelmük, vagy külföldön dolgoznak, és itthon nem jelentik a keresetüket, előnybe jutnak azokkal szemben, akik itthon tisztességesen dolgoznak. Ebben én nem leszek partner” – szögezte le a polgármester. Antal abban bízik, hogy ha az alkalmazás során bebizonyosodnak a törvény hiányosságai, akkor lesz lehetőség a módosítására.
Az adatokat begyűjtik, elemzik, majd az alapján döntik el, hogyan tovább.
Önkormányzati kompetenciák növelése, helyi autonómia terén Romániában csak a kis lépések stratégiája működik – szögezte le megkeresésünkre Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, annak a csoportnak a tagja, amely benyújtotta, majd a bizottsági vitákban is védte az Antal Árpád által kezdeményezett jogszabálytervezetet.
amit kétszer is elfogadott a parlament, mert tavaly Klaus Johannis államfő visszaküldte a törvényhozóknak.
Fotó: Krónika
„A jelenlegi közigazgatási rendszerben más megoldásra nincs lehetőség, el kell kezdeni alkalmazni, hiszen mégiscsak nyújt kompetenciát, döntésjogot az önkormányzatoknak a helyi gondok orvoslására, annál is inkább, mert az állam még mindig nem oldotta meg jogszabályokkal az elmaradást felhalmozó adósok problémáját, vagy a devizahitelek előnyös átváltását” – részletezte a nagyváradi politikus.
hiszen „érthetetlen módon” érvényben van egy erre vonatkozó tiltás, és a törvény szakbizottsági vitáin alig lehetett meggyőzni a törvényhozókat, hogy ez esetben tegyenek kivételt.
„Az önkormányzatok döntési jogot kaptak, segíthetnek a bajbajutottakon, részt vehetnek a liciten, és megvehetik a lakást. Alkalmazni kell a jogszabályt, majd az alkalmazás során előkerülhetnek olyan kérdéseket, amiket módosítani kell” – összegezte Cseke Attila.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
szóljon hozzá!