Kihirdette Klaus Johannis államfő a cashback törvényt, amely alapján a fogyasztók készpénzt igényelhetnek a kereskedelmi egységekben ezek beleegyezésével, illetve amely az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket, valamint az adókat és illetékeket beszedő közintézményeket a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítására kötelezi.
2016. november 09., 16:012016. november 09., 16:01
A jogszabály-módosítást kezdeményező Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott: az intézkedés – amely nem kötelező érvényű, ám lehetőséget teremt a boltok számára, hogy újabb szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak – reményeik szerint radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat.
A kezdeményezés valamikor jövő tavasszal valósul meg a gyakorlatban is: az alkalmazási módszertant január elsejétől számítva 30 napon belül kell kidolgozni, ennek elfogadása után pedig további 30 nap áll a kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy megállapodást kössenek valamelyik bankkal. A pénzintézeteknek ugyanakkor az év első napjától számítva 90 napon belül kell megoldaniuk a technikai teendőket, azaz a szükséges szoftverek beüzemelését.
Molnár Zsolt elmondása szerint a kivitelezés több lépésben valósul meg. Első körben a pénzintézetek a bankkártya-leolvasó készüléket felszerelik a cashback opcióval, ezt követően a kereskedelmi egységek szerződést kötnek valamely – piaci kritériumok alapján – általuk választott bankkal. A boltokban az a fogyasztó igényelhet készpénzt, aki vásárol valamit az üzletben, de nincs minimális összeg, amelyet el kell költenie.
Ezzel szemben a törvény előírja, hogy személyenként maximálisan 200 lej készpénzt adhat a bolt – amint a képviselő rámutatott, ez a kereskedőket védi, hiszen főként a kisebb egységekben nincs akkora készpénzforgalom, hogy korlátlan mennyiséget biztosíthatnának. „Ez a világon mindenhol így működik: a cashback törvényt úgy dolgoztuk ki, hogy mindenki, a vásárló, a kereskedő és a bank számára is előnyös legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.
A képviselő hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi. „Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – közölte lapunkkal a honatya. Molnár Zsolt egyébként abban bízik, hogy mindez növeli a polgárok komfortérzetét.
A 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény szerint a kereskedelmi egységekben jól látható helyen fel kell tüntetni a készpénzigénylési lehetőséget. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát. Az elfogadott tervezetet Johannis egyszer már visszaküldte a parlament elé, a képviselőház október végén szavazta meg ismét a módosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!