Fotó: Gozner Gertrud
Tevékenységfüggõ bérleti díj A szatmárnémeti önkormányzatnak – leszámítva az új ipari parkot – jelenleg nincsenek kereskedelmi, illetve termelési egységeknek bérbe adott telkei, és a bérbe adott ingatlanjainak száma sem éri el a tízet – tájékoztatta lapunkat Elena Dãrãban, a polgármesteri hivatal igatlanosztályának munkatársa. A városban mûködõ cégek nagy része a 2002-ben elfogadott 550-es törvény élõírásai alapján megvette a korábban bérelt ingatlant, a vételárat pedig egy – szakértõkbõl és önkormányzati képviselõkbõl álló – bizottság határozta meg az erre a célra szerzõdtetett cég felmérésének figyelembevételével. A bérelt ingatlanok díját 1995-ben állapította meg a helyi tanács, azóta is ez van érvényben; ez az inflációnak megfelelõ mértékben növekszik. A kifizetendõ öszszeg nagysága a bérlõ tevékenységétõl függ – vállalatok esetében több, mint például a civil szervezetek vagy a politikai pártok által székházként használt ingatlanoknál. Mint megtudtuk, tavaly a telekeladások mindössze a cégek nevére telekkönyvezett épületekhez tartozó kertekre, udvarokra, illetve az épület alatti területre vonatkoztak, melyeket – a fekvésétõl függõen – 5, 10 vagy 15 euróért vásároltak meg négyzetméterenként. Ez az ár marad a jövõben is, azonban egy novemberi tanácsi döntés értelmében ezentúl az 500 négyzetméternél nagyobb telkekért nem az említett, kedvezményes árat kérik, hanem a képviselõtestület döntése alapján történik majd az árszabás. „Én az önkormányzattól bérelt, közel 130 négyzetméteres ingatlanért nem egészen ezer lejt (960) fizetek havonta. — nyilatkozta a Krónika kérdésére egy bártulajdonos. — Szeretném, ha az épület az enyém lenne, de mivel mostanában nagyon ingadozó a bevételem, nem tudom, hogy megérné-e nekem megvenni, úgyhogy egyelõre maradok a bérletfizetés mellett.\" Az egyik szatmárnémeti ingatlanügynökség tájékoztatása szerint a város központi részén lévõ, üzlethelyiséggé alakítható 67 négyzetméteres lakásért 65 ezer eurót kér a tulajdonosa, míg a központhoz ugyancsak közeli, az állomáshoz vezetõ sugárúton egy 130 négyzetméteres, jó állapotban lévõ épületrészért havi kétezer eurót kérnek. Ez utóbbinak a bérleti díját azonban valószínûleg sokallják a cégek, mivel hónapok óta nem talált magának klienst. „Én négyzetméterenként öteurós bért fizetek egy központi ingatlanért a tulajdonos vállalatnak. — közölte egy cégvezetõ. — Azért ilyen olcsó, mert nekem kellett rendbe tennem az összesen 140 négyzetméteres alapterületen fekvõ termeket. Úgy tudom, a reális ár 10–12 euró lenne négyzetméterenként.\" Az ingatlanügynökségek mintegy 10–15 százalékos drágulást jósolnak az elkövetkezõ fél évre a szatmárnémeti ingatlanpiacon. Marosvásárhely: saját ingatlanból bérleménybe Míg az eladási árak Marosvásárhelyen az utóbbi két évben robbanásszerûen ugrottak meg, a bérek valamivel lassabban, de biztosan araszoltak felfele. Azért a kétszobás tömbházlakásért, amelyet három évvel ezelõtt havi száz euróért lehetett bérelni, jelenleg az összegnek a másfélszeresét kell lepengetni. A fõtéren négyzetméterenként legkevesebb 25–30 euróért lehet üzlethelyiséghez jutni – tájékoztatta a Krónikát Trella Tamás, az egyik ingatlanügynökség vezetõje. Ez az ár évrõl évre nõ, ami a kisebb cégek vagy a kevésbé nyereséges vállalkozások fokozatos kiköltözéséhez vezet. A borsos, szinte alkudhatatlan árak megszabásában a történelmi magyar egyházak sem képeznek kivételt. Az utóbbi idõben több magyar üzletember arról panaszkodott, hogy bizonyos egyházfõk elõtt sem a nemzetiség, sem a vallási hovatartozás nem számít, annak adják ki az üzlethelyiséget, aki akár egy lejjel is többet hajlandó fizetni. A fõtéri kereskedelmi helyiségek bérletei annyira megugrottak, hogy a Rózsák terén jóformán csak a bankok, mobiltelefon-kereskedõk és -szolgáltatók, váltóirodák, gyógyszertárak és márkás cipõ- és ruhanemû-forgalmazók engedhetik meg maguknak, hogy üzletet mûködtessenek. Miután a városközpontból eltûnt a település egyik jelképének számító Maros Étterem (helyén bank létesült), és felszámolták az összes élelmiszerboltot, az elmúlt napokban végleg bezárták a legnagyobb könyvesboltot is. „Mindemellett érdekes jelenségnek lehetünk tanúi: egyre több vállalkozó adja el üzlethelyiségét vagy irodaházát, és költözik bérelt ingatlanba. A kereskedõk inkább megforgatják a pénzüket, mintsem hogy ingatlanokba fektessék\" – mondta el Trella Tamás. Kevés bérelhetõ helyiség Csíkszeredában Csíkszeredában a Minutus ingatlaniroda információi szerint az üzlethelyiségek vételára 1000–2000 euró közötti négyzetméterenként, és átlagban 10 euróért bérelhetõ négyzetmétere. Csíkszereda központjában, a Petõfi utcában egy üzletnek, irodának alkalmas, felújított emeleti helyiséget 9, egy földszintit 15 euró plusz áfáért adnák bérbe. Az ingatlanközvetítõnél megtudtuk, tavaly felújítatlanul próbálták kiadni 6-7 euróért, de nem volt érdeklõdõ. A raktárfelületek bérleti díja négyzetméterenként 3-3,5 euró, a régi ipari csarnokok vételára 70-80 euró között mozog, a kereskedelmi, ipari létesítmények építésére alkalmas telkek 10–80 euró közötti összegért eladók négyzetméterenként, attól függõen, milyen létesítményt akarnak az adott területen létrehozni. A Merkúr üzletlánc például tavaly februárban körülbelül 2000 euróért vásárolta meg azt a telket épülettel együtt, ahol bevásárlóközpontot létesített – mondta el Kovács Gyula, a Merkúr ügyvezetõ igazgatója. Bár a szakemberek idén még nem számítanak árnövekedésre, úgy vélik, a közeljövõben megépülõ kereskedelmi létesítmények jelentõsen befolyásolják majd a városban a kereskedelmi felületek bérleti díjait. Ha bõvebb lesz a kínálat, megtörténhet, hogy az árak esni fognak: amennyiben 2009-ben megépül a csíki pláza, több lesz a kiadó üzlethelyiség, így csökkenhet az ár is. Jelenleg ugyanakkor kevés Csíkszeredában a bérbe adható felület, ezért magasak a bérleti díjak. A Tulipán áruház igazgatója, Szabó Csilla az áruház bérleti díjait nem árulhatta el, annyit azonban igen: csíkszeredai viszonylatban közepes áron bérelhetõk az áruház üzlethelyiségei. Szabad, bérbe adható felületük nincs, sõt hiány van ebben a tekintetben, hosszú a várakozási lista: van, aki 2-3 éve vár, hogy üzlethelyiséget bérelhessen az áruházban, hisz ott nagyobb lenne a forgalma. Az áruház vezetõsége az épület bõvítését tervezi.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.