mindkét esetben ugyanis az egységes 16 százalékos adókulcsot alkalmazzák – mutat rá az Európai Unió adózási trendjei című 2008-as jelentés, amely az Európai Bizottság adóügyi igazgatóságának a megrendelésére készült. Az elemzésből arra is fény derül, hogy a bruttó hazai termékben (GDP) Romániában áll a legalacsonyabb szinten az adókból befolyt bevétel. A legtöbbet a dán állampolgárok adóznak, akiknek jövedelmük 59 százaléka folyik be az államkasszába.
Az Unióban átlagosan 38,6 százalék a jövedelemadó szintje. Ez a számadat 2006 óta nem módosult. Az euróövezetben azonban ennél valamivel több, 40,24 százalék folyik az államkasszába a lakossági jövedelemből. Románián kívül egyébként csupán Szlovákiában nem éri el a 20 százalékot a jövedelemadó, itt 19 százalékos kulcsot alkalmaznak. Bulgáriában eközben a magánszemélyek jövedelmük 24 százalékát fizetik be adóként az államkasszába.
Az északi és a Benelux államokban mozog a legmagasabb szinten az adó, meghaladva az 50 százalékot. Dániában a lakossági jövedelmek 59 százaléka, Svédországban 56,55 százaléka, Hollandiában 52 százaléka, Finnországban 50,46 százaléka, míg Belgiumban 50 százaléka folyik be az államkasszába.
A cégek jövedelemadó-szintje azonban csökkenő tendenciát mutat az Unió tagállamaiban, tavalyhoz képest átlagosan 0,9 százalékos visszafogás mutatható ki. Az Unió tagállamaiban a cégek átlagosan jövedelmük 23,59 százalékát fizetik be adóként, az euróövezetben pedig ez a számarány 26,45 százalékos. Tavaly különben hét tagállam csökkentette a vállalati adószintet: a legnagyobb mértékben Németországban csökkent az adó, 8,9 százalékponttal, elérve a 29,8 százalékot. A legtöbb adót a Máltán bejegyzett vállalkozások jövedelme után kell fizetni, itt az adó szintje eléri a jövedelem 35 százalékát. A legalacsonyabb szinten a bulgáriai és a ciprusi adó mozog, a cégek jövedelmének mindössze 10 százaléka folyik be az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Látogatottsági adatok