Lucian Heiuş egy évig irányította az ANAF-ot
Fotó: Lucian Heiuș/Facebook
Lemondott az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke, Lucian Heiuş hétfőn este jelentette be döntését közösségi oldalán. Távozása mögött egyértelműen az áll, hogy az államkasszába jóval kevesebb bevétel folyt be idén a tervezetthez képest.
2023. május 29., 23:322023. május 29., 23:32
2023. május 29., 23:382023. május 29., 23:38
Közlése szerint mandátuma alatt az ANAF-nak sikerült teljesítenie az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveit és a kormányprogram célkitűzéseit. Beszámolt arról, hogy 2022-ben 353,3 milliárd lej adót hajtott be az intézmény, 58 milliárd lejjel többet, mint egy évvel korábban, és 27,99 milliárd lej értékű áfát térítettek vissza az előző évi 24,34 milliárd lejhez képest.
Az adóhatóság élére 2022 májusában kinevezett Heiuş közölte azt is, hogy 2023 áprilisában 780 értesítést küldtek szét olyan a természetes személyeknek, akik nem tudják igazolni a jövedelmüket. Emellett a mandátuma alatt 50 979 ellenőrzést végeztek az adófizetőknél, jogi és természetes személyeknél, ami összesen 3,688 milliárd lej adótöbbletet eredményezett az államkasszának, az elvégzett 25 274 dokumentumellenőrzés révén pedig 554,2 millió lej többletösszeget gyűjtöttek be.
Az adócsalás elleni igazgatóság a bűnüldöző szervektől 289 lehetséges bűncselekmény kivizsgálását kérte, amelyek összesen 621,8 millió lejes kárt okoztak az államnak – sorolta az ANAF eredményeit a távozó intézményvezető. „Büszke vagyok arra, hogy megbízatásam ideje alatt az adóhatóság olyan területeken is elkezdte az adóelkerülések leleplezését, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sajnálom, hogy nem tudtam befejezni az ANAF korszerűsítését és a megkezdett projekteket, és remélem, hogy a következő elnök folytatni fogja az intézmény digitalizációját” – zárta bejegyzését Lucian Heiuş.
Nemrég a kormány takarékosságra kényszerült, mert az ANAF adatai szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt. Emiatt a Ciucă-kabinet létszámstopot vezetett be a közszférában (ami az egészségügyre és a tanügyre nem vonatkozik), 10 százalékkal csökkentették a minisztériumok dologi kiadásait, felére csökkentették a minisztériumi tanácsadók számát, és megtiltották, hogy egy tisztségviselő kettőnél több állami intézményben töltsön be igazgatótanácsi tagságot.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!