2011. augusztus 29., 09:512011. augusztus 29., 09:51
„Ez nem egy bank, hanem egy vicc. (E un banc, nu o bancă). Megvalósíthatatlan dolgokról nincs mit mondanom” – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Sokkal vehemensebben nyilatkozott meg Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor (képünkön), aki pénteki, craiovai sajtótájékoztatóján foglalkozott a témával. „Ez a román állam szuverenitása elleni nyílt támadás, hiszen a nemzeti valuta egy állam szuverenitásának egyik lényeges eleme. Amennyiben egy régióban megjelenik a lejen kívül egy másik fizetőeszköz, ez annak a biztos jele, hogy oda az állam fennhatósága immár nem terjed ki” – jelentette ki a politikus asszony. Lia Olguţa Vasilescu tudomása szerint a tusnádfürdői önkormányzat 3000 meghívót postázott azért, hogy tagokat toborozzon az alakulóban levő székely banknak.
A sajtó megkeresésre Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere elmondta, nem vesz részt a székelyföldi alternatív fizetőeszköz megteremtését célzó kezdeményezésben. A szerepe az ügyben arra korlátozódik, hogy az ötletgazda, Éltes Zoltán, aki személyes ismerőse, felhívta telefonon, s arra kérte, bocsásson a rendelkezésére egy 20 fő befogadására alkalmas termet a tulajdonában levő panzióban. Albert Tibor azt nyilatkozta, csak utólag értesült róla, hogy mi volt a megbeszélés célja.
Az ügy kapcsán megszólalt szombaton Borbély László, az RMDSZ alelnöke is, aki egzotikus ötletnek nevezte a székely pénzt, hozzátéve, hogy a kezdeményezésnek összhangban kell lennie a hatályos törvényi szabályozással.
Amint arról a Krónika korábban beszámolt, a székely pénzt, a sicet egy közösségi pénzintézet tagjai használnák az egymás közötti adás-vételekben. A tervezett Siculorum-Bes pénzintézetnek cégek és magánszemélyek egyaránt lehetnek a tagjai. A helyi gazdaság ösztönzését célzó regionális fizetőeszköznek egyébként már hagyománya van Európában, az első és leghíresebb a svájci wir, amely 1934 óta a hivatalos valuta mellett működik. Sopronban tavaly bocsátották ki a kék frankot, amelyet egy év után már több mint ötszáz üzlet és vállalkozás fogad el fizetőeszközként.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.