Kedvezményektől buktatókig: számos jogszabály-módosítással kezdődött az új év a vállalkozók számára

A vállalkozókat érintő több jogszabály/módosítás lépett érvénybe január elsejétől – a Cîțu-kormány által a tavalyi év utolsó napjaiban elfogadott változásokról Debreczeni László adótanácsadóval  beszélgettünk. A szakember megkeresésünkre elsőként azt hangsúlyozta, hogy miközben a cégekkel, a könyvvitellel, a pénzügyekkel kapcsolatosan 2019-ben mintegy száz jogszabály jelent meg, ezek száma az elmúlt évben megháromszorozódott.

– mutatott rá Debreczeni László, aki szerint folyamatosan – így az elmúlt év végén is – csak „tűzoltás” történt, a támogató intézkedések egy részét három–kilenc hónappal meghosszabbították, de nem látszik a hosszú távú elképzelés a gazdaság ösztönzésére.

„Ezek a támogatások a vállalkozások túlélését segítik, de a továbblépésre, a fejlődésre is gondolni kellene, hogy a vállalkozók tudják felépíteni a stratégiájukat, ami kivezeti őket a válságból” – összegezte az adószakértő.

Debreczeni László a legfontosabb módosításokról tájékoztatva kifejtette, fontos kedvezmény, hogy az elmúlt évi adószámításnál le lehet ütni az adóból a 2018–2020-ban megvásárolt elektronikus pénztárgépek értékét.

Tehát ha 2018-ban egy sarki kisbolt tulajdonosa vásárolt négy elektronikus pénztárgépet, azt a mintegy 10 ezer lejt a tavalyi év utolsó negyedévének zárásakor leütheti az adójából.

Ugyanakkor január 31-én járt volna le a határidő, hogy a cégek rácsatlakozzanak az elektronikus pénztárgépekkel az adóhivatal rendszerére, ezt elhalasztották március 31-ig, ami valójában azt jelenti, hogy nem rónak ki bírságot. Ez a lapunknak nyilatkozó szakember szerint logikus lépés, hiszen az adóhivatal rendszere nem áll készen a csatlakozások fogadására.

További változtatás, hogy módosították az adótörvénykönyvet, és május 25-ben határozták meg az egységes adónyilatkozat határidejét. Ez korábban március 15-e volt, de az elmúlt években mindig halasztották. Idén biztosan május 25. a határidő, addig lehet az adó 3,5 százalékát is felajánlani a civil szervezeteknek.

Debreczeni László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

az egyéni vállalkozóknak minden járványügyi támogatást fel kell tüntetniük az adónyilatkozatban, és azok után majd be kell fizetniük az adót.

A vállalkozók ugyanis a szükségállapotban, majd a veszélyhelyzetben a támogatások bruttó összegét kapták kézhez, ezeknek a 40 százalékát vissza kell fizetni az államnak, hiszen levonják majd belőle a 10 százalék személyi jövedelemadót, a 25 százalék nyugdíjbiztosítást, és a 10 százalék egészségbiztosítási járulékot.

Szintén az év végén döntöttek a bukaresti hatóságok arról, hogy a távmunkát végző alkalmazottak kaphatnak egyhavi 400 lejes hozzájárulást a cégtől, amivel a munkaadó beszállhat a lakás rezsiköltségeibe. Ez nem állami támogatás, a cég adhatja a távmunkát végző alkalmazottainak, ám annyi a könnyítés, hogy erre az összegre nem kell rászámolnia adót és illetéket.

Az áfabefizetéssel kapcsolatban eközben két fontos módosítás lépett életbe. Megkétszerezték az inkasszó szerinti áfabefizetés határértékét, az eddigi 2,25 millió lejes éves forgalomról megnövelték 4,5 millió lejre.

Ez azt jelenti, hogy az a cég, amely évi 4,5 millió lejnél kevesebb forgalmat valósít meg, megteheti, hogy a kiállított számla áfáját csak akkor fizeti be, ha annak az értékét már megkapta.

Bár bonyodalmat okoz a nyilvántartásban, de előny a cégeknek, hogy addig nem kell befizetni az áfát, amíg a pénz nem fut be – mutatott rá Debreczeni László. Ugyanakkor a kormány egyszerűsítette a rendszerből való kilépés lehetőségét is, már nem kell ezzel megvárni az év végét, hónap végén, negyedév végén is megléphető.

Megjelent továbbá egy áfavisszaírási lehetőség is, ha a cég magánszemélyeknek árul vagy szolgáltat, és ők egy éven belül nem fizetik ki a számla ellenértékét, visszakérheti a már befizetett áfát az államtól. Ez azokra nem vonatkozik, akik az inkasszó szerinti áfabefizetés lehetőségével élnek.

Másik módosítás, hogy eddig a cégek háromévente kötelesek voltak újra felértékeltetni az ingatlanjaikat, és az alapján fizették be a helyi ingatlanadót, most ezt az időintervallumot öt évre növelték. Debreczeni László elmondta, még zajlik a vita, hogy azok a cégek, amelyeknek idén esedékes a hároméves felértékelése, eltolhatják-e a módosítás értelmében további két évre.

– hívta fel a figyelmet az adószakértő.

A válság által egyik leginkább sújtott vendéglátóipari vállalkozásoknak eközben további három hónapig, tehát március 31-ig nem kell befizetniük a különleges adót. Ugyanakkor a kormány elfogadta az ágazat támogatási programját, az utazási irodák, a vendéglátók, szállásadók megkapják állami támogatásként a 2020-as forgalomcsökkenésük 20 százalékát.

Tehát ha egy vállalkozás 2019-ben 10 ezer lej évi forgalmat valósított meg, 2020-ban már csak 5000 lejt, akkor a különbözet 20 százalékát, vagyis 1000 lejt igényelhet állami támogatásként

– példázódott az adótanácsadó. Hangsúlyozta, az erre vonatkozó jogszabály december 31-én jelent meg, a kormánynak harminc napon belül kell kidolgoznia az útmutatót, és a várakozások szerint egy elektronikus platformon, egyszerűsített eljárással lehet majd igényelni a támogatást, melynek nagy előnye, hogy nem kell annak értékével elszámolni.

A kényszerszabadság intézménye ugyanakkor idén is tovább él, minden cég igényelheti a támogatást, ha a tevékenysége a járványügyi intézkedések miatt korlátozva van, ugyanakkor a lehetőség bekerült a munkatörvénykönyvbe is. Meghosszabbították továbbá a 16–29 év közötti munkanélküliek alkalmazása esetén járó támogatást, amely akkor is jár, ha a munkaadó olyan 50 év feletti személyt alkalmaz, aki a szükségállapotban vagy a veszélyhelyzetben veszítette el állását. Ilyen esetben a cég minden alkalmazott után legtöbb 2500 lej állami támogatást kap, ami nem lehet több mint a bruttó bér 50 százaléka. Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy

december 25-én lejárt az adóbefizetési kötelezettség felfüggesztése, ám meghosszabbították annak a határidejét, amíg kérni lehet a felgyűlt adó átütemezését.

Mint ismeretes, eredetileg december 15-ig lehetett volna kérni az egy évre szóló átütemezést, ám sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel, elkezdődtek a végrehajtási folyamatok, ezért a kérés lehetőségét meghosszabbították március 31-ig.