Fotó: Veres Nándor
Mindössze a vállalkozások túlélését szolgálják a bukaresti kormány által elfogadott támogatások, a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ennél többre lenne szüksége a versenyszférának a továbblépéshez, fejlődéshez gazdasági válság idején.
2021. január 09., 09:272021. január 09., 09:27
A vállalkozókat érintő több jogszabály/módosítás lépett érvénybe január elsejétől – a Cîțu-kormány által a tavalyi év utolsó napjaiban elfogadott változásokról Debreczeni László adótanácsadóval beszélgettünk. A szakember megkeresésünkre elsőként azt hangsúlyozta, hogy miközben a cégekkel, a könyvvitellel, a pénzügyekkel kapcsolatosan 2019-ben mintegy száz jogszabály jelent meg, ezek száma az elmúlt évben megháromszorozódott.
– mutatott rá Debreczeni László, aki szerint folyamatosan – így az elmúlt év végén is – csak „tűzoltás” történt, a támogató intézkedések egy részét három–kilenc hónappal meghosszabbították, de nem látszik a hosszú távú elképzelés a gazdaság ösztönzésére.
„Ezek a támogatások a vállalkozások túlélését segítik, de a továbblépésre, a fejlődésre is gondolni kellene, hogy a vállalkozók tudják felépíteni a stratégiájukat, ami kivezeti őket a válságból” – összegezte az adószakértő.
Debreczeni László a legfontosabb módosításokról tájékoztatva kifejtette, fontos kedvezmény, hogy az elmúlt évi adószámításnál le lehet ütni az adóból a 2018–2020-ban megvásárolt elektronikus pénztárgépek értékét.
Ugyanakkor január 31-én járt volna le a határidő, hogy a cégek rácsatlakozzanak az elektronikus pénztárgépekkel az adóhivatal rendszerére, ezt elhalasztották március 31-ig, ami valójában azt jelenti, hogy nem rónak ki bírságot. Ez a lapunknak nyilatkozó szakember szerint logikus lépés, hiszen az adóhivatal rendszere nem áll készen a csatlakozások fogadására.
Fotó: Haáz Vince
További változtatás, hogy módosították az adótörvénykönyvet, és május 25-ben határozták meg az egységes adónyilatkozat határidejét. Ez korábban március 15-e volt, de az elmúlt években mindig halasztották. Idén biztosan május 25. a határidő, addig lehet az adó 3,5 százalékát is felajánlani a civil szervezeteknek.
Debreczeni László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
A vállalkozók ugyanis a szükségállapotban, majd a veszélyhelyzetben a támogatások bruttó összegét kapták kézhez, ezeknek a 40 százalékát vissza kell fizetni az államnak, hiszen levonják majd belőle a 10 százalék személyi jövedelemadót, a 25 százalék nyugdíjbiztosítást, és a 10 százalék egészségbiztosítási járulékot.
Szintén az év végén döntöttek a bukaresti hatóságok arról, hogy a távmunkát végző alkalmazottak kaphatnak egyhavi 400 lejes hozzájárulást a cégtől, amivel a munkaadó beszállhat a lakás rezsiköltségeibe. Ez nem állami támogatás, a cég adhatja a távmunkát végző alkalmazottainak, ám annyi a könnyítés, hogy erre az összegre nem kell rászámolnia adót és illetéket.
Az áfabefizetéssel kapcsolatban eközben két fontos módosítás lépett életbe. Megkétszerezték az inkasszó szerinti áfabefizetés határértékét, az eddigi 2,25 millió lejes éves forgalomról megnövelték 4,5 millió lejre.
Bár bonyodalmat okoz a nyilvántartásban, de előny a cégeknek, hogy addig nem kell befizetni az áfát, amíg a pénz nem fut be – mutatott rá Debreczeni László. Ugyanakkor a kormány egyszerűsítette a rendszerből való kilépés lehetőségét is, már nem kell ezzel megvárni az év végét, hónap végén, negyedév végén is megléphető.
Megjelent továbbá egy áfavisszaírási lehetőség is, ha a cég magánszemélyeknek árul vagy szolgáltat, és ők egy éven belül nem fizetik ki a számla ellenértékét, visszakérheti a már befizetett áfát az államtól. Ez azokra nem vonatkozik, akik az inkasszó szerinti áfabefizetés lehetőségével élnek.
Másik módosítás, hogy eddig a cégek háromévente kötelesek voltak újra felértékeltetni az ingatlanjaikat, és az alapján fizették be a helyi ingatlanadót, most ezt az időintervallumot öt évre növelték. Debreczeni László elmondta, még zajlik a vita, hogy azok a cégek, amelyeknek idén esedékes a hároméves felértékelése, eltolhatják-e a módosítás értelmében további két évre.
– hívta fel a figyelmet az adószakértő.
Fotó: Gergely Imre
A válság által egyik leginkább sújtott vendéglátóipari vállalkozásoknak eközben további három hónapig, tehát március 31-ig nem kell befizetniük a különleges adót. Ugyanakkor a kormány elfogadta az ágazat támogatási programját, az utazási irodák, a vendéglátók, szállásadók megkapják állami támogatásként a 2020-as forgalomcsökkenésük 20 százalékát.
– példázódott az adótanácsadó. Hangsúlyozta, az erre vonatkozó jogszabály december 31-én jelent meg, a kormánynak harminc napon belül kell kidolgoznia az útmutatót, és a várakozások szerint egy elektronikus platformon, egyszerűsített eljárással lehet majd igényelni a támogatást, melynek nagy előnye, hogy nem kell annak értékével elszámolni.
A kényszerszabadság intézménye ugyanakkor idén is tovább él, minden cég igényelheti a támogatást, ha a tevékenysége a járványügyi intézkedések miatt korlátozva van, ugyanakkor a lehetőség bekerült a munkatörvénykönyvbe is. Meghosszabbították továbbá a 16–29 év közötti munkanélküliek alkalmazása esetén járó támogatást, amely akkor is jár, ha a munkaadó olyan 50 év feletti személyt alkalmaz, aki a szükségállapotban vagy a veszélyhelyzetben veszítette el állását. Ilyen esetben a cég minden alkalmazott után legtöbb 2500 lej állami támogatást kap, ami nem lehet több mint a bruttó bér 50 százaléka. Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy
Mint ismeretes, eredetileg december 15-ig lehetett volna kérni az egy évre szóló átütemezést, ám sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel, elkezdődtek a végrehajtási folyamatok, ezért a kérés lehetőségét meghosszabbították március 31-ig.
Cîţu ígérete: idén nem nyúlnak hozzá az adótörvénykönyvhöz
„A versenyszektornak biztosított részemről a legnagyobb kiszámíthatóság: nem nyúlunk hozzá az adótörvénykönyvhöz, nem nyúlunk az adókhoz, megyünk előre, ahogy vagyunk” – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A minimálbér kapcsán eközben mindössze annyit mondott, hogy annak értéke jóváhagyás alatt áll. A kormányfő bejelentése szerint a 2021-es évi állami költségvetés tervezetét február 4-én nyújtják majd be a parlament elé elfogadásra. Az eddigi bejelentések alapján a kormány 7 százalékos költségvetési hiánnyal számol, és ezt szeretnék 2024-re 3 százalék alá szorítani. (B. E.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!