Másként látja a gabonatermés mennyiségét a szakhatóság és a gazdatársadalom. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Az Arad Megyei Mezőgazdasági igazgatóság szerint az utóbbi hét év legjobb gabonatermését aratták le a nyugati határszélen: hektáronként átlagosan 5,9 tonna búzát. Nagy Zsolt falugazdász szerint a szakhatóság eltúlozza az adatokat, a gazdatársadalom 4-5 tonna közötti betakarításról számolt be, s ez a mennyiség éppen csak fedezi a földműveléssel foglalkozók kiadásait. A fiatal gazdálkodó szerint kárt okoznak azok, akik rekordtermésről beszélnek, mert leverik az amúgy is alacsony gabonaárakat, és a felvásárlókat hozzák alkuelőnybe.
2025. július 29., 07:592025. július 29., 07:59
Idén 85 ezer hektáron termett búza Arad megyében, 60 ezer hektárról már összesítették az adatokat, és ezek szerint az átlagtermés 5,9 tonna hektáronként. Pavel Țica mezőgazdasági igazgató szerint ez az elmúlt hét év legkiemelkedőbb gabonatermése a megyében. „Kedvezett az időjárás a búzának, kellő csapadék esett abban az időszakban, amikor a növény fejlődött, ennek köszönhetően több mint kielégítő a termés” – nyilatkozta az agrárdirektor az Agerpres hírügynökségnek.
Pavel Țica szerint „jól állunk” a rozs (5 tonna/hektár), a tritikálé (5 tonna), az árpa (5,9 tonna felett), a kétsoros árpa (6 tonna) és a repce (3,8 tonna) terén is, bár májusban még nem voltak jók a kilátások. Összehasonlításként az elmúlt évek búzatermése Arad megyében:
A kiemelkedő búzatermés emlegetése azért ad okot csodálkozásra, mert az aratás kezdetekor, június végén Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke azt nyilatkozta a Krónikának, hogy általánosságban véve kevesebb kalászos termett, a búza mennyisége pedig 3–6 tonna között várható hektáronként, de inkább az alsó határhoz közelít az érték.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Azzal fordultunk ismét a falugazdászhoz, hogy mondja el, mit szól a mezőgazdasági igazgatóság adataihoz.
A szakember szerint májusban nagyon sok volt az égi áldás, ezért a kívülálló azt gondolná, hogy jót tett a termésnek, csakhogy előtte nem volt elegendő csapadék. „Az egész telünk száraz volt, nem is láttunk idén havat Arad megyében. Emiatt a kultúrák nem fejlődtek rendesen, ráadásul több kártevő is megjelent, ami ellen újból kellett permetezni, tehát többletkiadásuk lett a gazdáknak” – magyarázta a fiatal falugazdász. Mindemellett április, sőt még május elején is fagypontig süllyedt a hőmérő, és a búzában nyoma maradt a hidegnek, például a kalászok teteje nem fejlődött ki.
Aki idézte a térség legnagyobb gazdálkodóját, a Kürtösi Agráripari Kombinát tulajdonosát, Dimitrie Muscă agrárvállalkozót, aki elismert szaktekintélynek számít, és aki szintén azt nyilatkozta az Agro TV-nek, hogy a megszokott 900 kalász helyett négyzetméterenként csak 500 kalász képződött. Muscă a tavalyi 9,2 tonnás hektáronkénti terméshez képest idén 6-6,5 tonnát takarított be, ami szerinte veszteséget jelent, tekintve, hogy mennyit fordított a szántásra, vetésre, vegyszerekre.
Az Arad megyei agrárigazgató szerint vannak olyan gazdálkodók, akik 11 tonna búzát takarítottak be, a mezőgazdasági minisztérium pedig arról számolt be, hogy a tavalyit meghaladó búzaterméssel büszkélkedhet idén Románia. „Könnyű ezt mondani, mert idén 30 százalékkal nagyobb területet vetettek be búzával, mint tavaly, persze, hogy nagyobb a termés. Ráadásul vannak olyan, moldvai területek, amelyeken tavaly három tonnát arattak, ahhoz képest tényleg rekord az öt vagy hat tonna hektáronként” – hívta fel a figyelmet Nagy Zsolt.
Nagy Zsolt falugazdász a tavalyi Kárpát-medencei búzaösszeöntésre az Arad megyei magyar gazdák által felajánlott gabonát vitte
Fotó: Magyarokkenyere.hu
Szerinte a mennyiség csökkenése nem ment a minőség rovására, ez azonban nem tükröződik a felvásárlási árakban. „A malomipari búza kilójáért nyolcvan banit adnak, ugyanúgy, mint tizenöt éve.
és a nagyfelvásárlók kezére játszanak” – vélte az Arad megyei falugazdász. Ő maga egyébként betárolta a gabonáját, és hozzá hasonlóan tettek azok is, akiknek volt erre lehetőségük, abban bízva, hogy januárban magasabb áron értékesíthetik majd a búzát.
Abban a magyar falugazdász és a mezőgazdasági igazgató is egyetért, hogy a tavaszi kapásnövények – mint a kukorica és a napraforgó – kiszáradhatnak. A június csapadékmentes volt, a múlt heti esők alig jelentettek segítséget, a kukorica alsó levelei már összesodródtak, a csövek megálltak a fejlődésben.
„A polgármesteri hivataloktól már kaptunk értesítéseket, hogy a gazdálkodók bejelentették az aszálykárokat. Például egy agrárvállalkozó, aki négy település határában is művel földeket, ezer hektáron szenvedett kárt a szárazság miatt” – mondta az Agerpresnek Pavel Țica, aki szerint a következő időszakban összeállítják a kárfelmérő bizottságokat, amelyek tagjai a helyszínen állapítják meg a veszteségek mértékét.
Sárgul a kukorica az Arad melletti Szentpál határában, a szárazság miatt veszélyben az idei termés
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében 350 ezer hektár mezőgazdasági terület van, az öntözési kapacitás azonban csak 8000 hektár – lenne, ha például a felújított ópálosi szivattyúállomás is működne, de így csak néhány ezer hektáron tudnak rendszeresen locsolni azok a gazdák, akik meg tudják fizetni a szolgáltatás árát. Nagy Zsolt szerint nem minden esetben kifizetődő az öntözés, inkább olyan növények esetében éri meg a befektetés, amelyek nagyobb profitot hoznak, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!