Faosztás. Sok helyen kelendő az önkormányzati tűzifa
Fotó: Erdély Bálint Előd
Sok helyen megtöbbszöröződött a kereslet az önkormányzatok erdeiből kitermelt, a helyiek számára felkínált tűzifa iránt, amióta a kormány – immár bevallottan elhibázott módon – korlátozta a termék árát. Hiszen hatósági úton olcsóbban lehet fához jutni, ami amúgy is szinte teljesen eltűnt a szabadpiacról. Ugyanakkor nem mindenhol tolonganak a felkínált tűzifáért, ez pedig a még mindig bonyolult beszerzési mód számlájára írható, bár az elmúlt időszakban egyszerűsítettek a folyamaton.
2022. november 05., 14:012022. november 05., 14:01
Felértékelődött az önkormányzatoktól igényelhető tűzifa, hiszen ahol a település erdővel is rendelkezik, a kormány által bevezetett ársapkához képest olcsóbban értékesítik a fát a lakóknak, másrészt pedig a szabadpiacon egyre nehezebb hozzájutni fűtőanyaghoz a vitatott árkorlátozás miatt. A lapunk által megszólaltatott önkormányzati vezetők arról számoltak be, megsokszorozódott az igény: azok is vásárolnak az önkormányzattól tűzifát, akik korábban földgázzal vagy villannyal fűtöttek.
A korábbi években nem volt túl nagy kereslet az önkormányzati erdőkből kitermelt tűzifa iránt, mert nem sokkal volt olcsóbb, mint amit a magáncégektől lehetett megvásárolni, viszont több volt az utánajárás. A tapasztalatok szerint eddig inkább valamivel többet fizettek az emberek a tűzifáért, de tudták, hogy csak annyi a tennivalójuk: megrendelik, majd amikor az udvarra lerakták, kifizetik.
Háromszorosára nőtt idén a tűzifaigénylések száma a Szatmár megyei Vetés községben. Ilyés Gyula polgármester a Krónikának elmondta, a község fás területeit kezelő erdészet munkatársai nem győzik elég gyorsan kitermelni, szállításra előkészíteni a fát.
A logisztikával vannak gondok, hiszen megnőtt a kérések száma” – részletezte a polgármester.
Hozzátette, Vetésen ugyan van földgázhálózat, de sokan megtartották a régi fás kazánokat, vagy a lehetőséget, hogy fával is tudjanak fűteni, így ők is vásárolnak az önkormányzati erdőből. A Szatmár megyei községben az a gyakorlat, hogy a lakóknak legtöbb 3 köbméter fát biztosítanak kedvezményes áron, azon felül az erdészet által megszabott árat kell kifizetni, vagyis jelenleg a kormány által szabályozott 400 lejt köbméterenként. A gyakorlat az, hogy minden év elején az önkormányzati testület elfogadja, hogy az üzemterv alapján mennyi fát lehet kitermelni a közösségi erdőből, jóváhagyják az árat, és a lakók elsőbbséget élveznek a vásárlásnál. A kéréssel be kell jelentkezni a polgármesteri hivatalnál, onnan továbbítják a listát az erdészethez.
A Kovászna megyei Szitabodzán, ahol az elmúlt években sorozatosan dőltek meg a hidegrekordok, szintén megnőtt az igénylők száma. Nicoale Stoica polgármester szerint több mint ezer kérést hagytak jóvá az év eleje óta, holott az elmúlt években győzködni kellett a lakókat, hogy vásároljanak az önkormányzattól. Ennek ellenére nincsenek fennakadások, mert az emberek időben gondoskodnak a téli tüzelőről, és benyújtották az igényléseket.
Sepsiszentgyörgyön viszont nem tolonganak a tűzifáért, a korábbi évek bürokráciája elbátortalanította az embereket, holott most már csak az erdésznek kell jelezni az igényt, és mennyiségi korlátozást sem szabnak. Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser megkeresésünkre elmondta, készültek arra, hogy az energiaválság, a bizonytalan kilátások miatt megnő a kereslet, ám ez nem történt meg.
Az önkormányzati erdőből az üzemterv szerint kitermelt fával fűtik a szépmezői óvodát és a városi kertészet üvegházait, ugyanakkor a város és a hozzá tartozó két falu lakóinak igényét elégítik ki. Jelenleg be kell jelentkezni a város erdőit kezelő erdészeknél, és néhány nap múlva lehet menni a fáért. Mennyiségi korlátozást nem szabtak; jogi személyeknek eleve nem adnak el tűzifát, és arra még nem volt példa, hogy magánszemély olyan nagy mennyiséget kért volna, hogy felmerüljön a gyanú: üzérkedni akar – taglalta Czimbalmos-Kozma Csaba.
A háromszéki Sepsikőröspatak önkormányzatának mindössze 50 hektár erdője van, abból nem tudja a lakókat segíteni – mondta el eközben lapunknak Kisgyörgy Sándor polgármester. Sok családnak van magán- vagy közbirtokossági erdeje, onnan biztosítják a tűzifát. Másrészt azok vannak szerencsés helyzetben, akik időben gondoskodtak a téli tüzelőről, mert amióta bevezették az ársapkát, eltűnt a tűzifa a szabadpiacról.
Ha nagyon muszáj, megtalálják a kiskaput – az ársapka felett még felszámolják a szállítást, a kitermelést –, de veszteségesen nem értékesít senki, taglalta a polgármester.
A polgárok az önkormányzatoktól és az állami erdészettől is igényelhetnek tűzifát – idézte Ráduly István Kovászna megyei prefektus a 2017/715-ös kormányhatározatot. Korábban kifejtette, azok az önkormányzatok, melyeknek van erdőtulajdona, kötelesek megoldani a kéréseket a rendelkezésre álló, az üzemtervben szereplő mennyiség függvényében. Az állami erdészeteknél a keményfa köbmétere 231 lej, vagyis 220 lej plusz 5 százalék áfa. A fenyő köbméterenkénti hivatalos ára 110–120 lej plusz áfa. Ez az ár az erdő szélén, az átrakóhelyen értendő, a szállítást mindenkinek magának kell megoldania. A Kovászna megyei erdészeti igazgatóság közölte: van elegendő tűzifa.
Elismerte szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök, hogy kormánya hibát követett el, amikor úgy döntött, hogy köbméterenként 400 lejben korlátozza a tűzifa árát, és egyúttal bejelentette, korrekciós intézkedéseket foganatosítanak.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!