Káosz és kilátástalanság a gyógyturizmusban: az ágazat képviselői már nem is reménykednek a gyors talpraállásban

Legalább egy évre van szükség a teljes lazításokat követően, hogy a járványhelyzet miatt padlóra került gyógyturisztikai ágazat visszatornázza magát a 2018–2019-es szintre, és ez a talpra állás csak akkor tud megtörténni, ha teljesen meg tud újulni az ágazat, új turisztikai termékekkel tud előrukkolni – osztotta meg nem túl optimista előrejelzését a Krónikával Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Hotels értékesítési igazgatója.

Mint a szakember megkeresésünkre felidézte, szeptember elején próbálkoztak, lobbiztak a benti medencék megnyitásáért, ám pusztán arra vonatkozóan kaptak ígéretet, hogy

amennyiben az esetszámok ezt lehetővé teszik, a döntéshozók elgondolkodnak a lazításon.

Ma már fel sem merül ez a lehetőség, hiszen ezek a feltételek nem teljesülnek – mutatott rá az igazgató.

„Nem erősíti a szakma jó hírét, hogy sok szálloda valamilyen módon lehetővé tette a vendégei számára a beltéri medencék használatát, bár ez tulajdonképpen törvénytelen.

– osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató. Hangsúlyozta, az ismert központok jobban ki vannak téve az ellenőrzésnek, ők nem is merték bevállalni a szabályszegést, ám a kisebb létesítményekben, ahol a tulajdonos jelen van az üzlet mindennapjaiban, és vállalja a felelősséget, ott meglépték a medencenyitást még akkor is, ha ezt nem így nevezik. Godra Árpád azt mondja, ezt nem tudja elítélni, hiszen a kisebbek vonatkozásában a túlélés a tét.

„Eltűnt a klasszikus wellness, a lezser vendégkör, amely a medencehasználatért járt a szállodákba” – ismertette a jelenlegi helyzetet az igazgató. A szovátai vállalatnál az egyéni kezelés megmaradt ugyan, de ez a rész nem viszi a vállalkozást, a legjobb időkben is 20 százalékot jelentett a teljes tevékenységből. Most erre próbálnak ráerősíteni, a Szováta márkás kezelésekkel csalogatják a vendégeket, ám a „termék” sokat veszített a vonzerejéből, hiszen a kezelések után is szeretnének a vendégek a medencékben lazítani.

Ilyen körülmények között a három szállodából egyet, a legkisebbet és a legmagasabb kategóriájút működtetik, valamint a kezelőbázist.

Az alkalmazottak mintegy 60 százalékát csökkentett munkaidős rendszerben foglalkoztatják, ami azt jelenti, hogy a havi munkaóra-kötelezettséget felére csökkentették,

a bérek 50 százalékát fedezi a vállalat, a különbség 75 százalékát kompenzációs rendszerrel megtéríti az állam.

A jelenlegi járványhelyzetben nem is mernek előre tervezni, így például a klasszikusan nagy keresletet jelentő karácsonyi, illetve szilveszteri időszakra sem. „Megtapasztaltuk, hogy az esetleges lazításokat is csak utolsó percben jelentik be, ezért kénytelenek vagyunk piacra dobni az ajánlatunkat, két változattal is dolgozunk, de nincs nagy kereslet” – részletezte Godra Árpád. A szakértő a jövő év első felében sem számít a helyzet javulására, mint mondta, azok a vállalatok, melyeknek stabil pénzügyi hátterük van, áthidaló megoldásokkal átvészelhetnek, ám az egyéni, kisebb vállalkozások túlélése veszélybe került.

A tömegturizmus a szakember szerint valószínűleg a járványidőszakban tapasztaltak hatására a lazítások után is veszít majd a vonzerejéből. A szovátai létesítményben telt ház esetén 900 vendéget tudnak fogadni, ennyi turistának kellene a két medenceteret és a két wellnessközpontot használnia, ilyen körülmények között már nem lehet szavatolni a távolságtartást. Godra Árpád szerint ha a távolságtartást nem is szabályozzák, valószínűsíthető, hogy az emberekben nyomot hagy a járvány alatt elszenvedett trauma, és megfogalmazódik bennük az erre vonatkozó igény.

A lazítások után is a kisebb, szűkebb létszámú létesítmények lehetnek keresettebbek,

ezért a tömegturizmusra berendezkedett gyógy­kezelési központok, mint amilyenek Félixfürdőn vagy Szovátán is működnek, kénytelenek lesznek figyelembe venni ezt az igényt, olyan csomagokkal előrukkolni, melyekben az egyéni kezelésekre fektetik a hangsúlyt, vagy létszámban és időben korlátozzák a medencehasználatot. Minderre éppen azért lesz szükség, hogy a vendég maradéktalanul kényelmesen, jól érezze magát.

Godra Árpád felidézte, hogy a nyári tapasztalatok, elsősorban a tengerparton történtek nem ezt támasztják alá, feltételezhető lenne, hogy a romániai piac nem érzékeny ezekre a kérdésekre, ám ősszel tovább emelkedtek a fertőzésszámok, az élmények sokkal személyesebbé váltak. Ma már mindenkinek van közvetlen ismerőse, aki átesett a fertőzésen, ez pedig azt eredményezi, hogy körültekintőbbé válnak az emberek.

– összegezte az igazgató.

Kérdésünkre a szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy már a „békeidőben” is zsákutcának bizonyultak az állam által finanszírozott nyugdíjas kezelési beutalók, amelyek esetében a kormány meghirdeti a csomagok értékét, a szolgáltatóknak pedig erre kell licitálniuk. Meglátása szerint ez az összeg csak arra elég, hogy a programban részt vevő szállodák, kezelési központok üzemben tartását biztosítsa, de nem tudnak annyi tőkét felhalmozni, hogy az fejlesztésre is elég legyen.

„Ezek a szállodák, kezelőközpontok már eleve nagyon rossz állapotban vannak, az állam éppen csak a fennmaradásukat finanszírozza, közben pedig tovább kopnak, a szolgáltatások minősége romlik. Ez nem egy előremutató stratégia. Tehát vagy növelni kell az erre szánt összeget, vagy csökkenteni kell a helyek számát, arra kényszerítve ezáltal a vállalkozókat, hogy a fennmaradó helyeket a szabadpiacon értékesítsék olyan áron, amiből beruházásra szánt tőkét tudnak felhalmozni. Jelenleg még csak nem is helyben toporognak, hanem visszafejlődnek” – részletezte a szakértő.

Példaként említette, hogy ebben a helyzetben van Kovászna, Herkulesfürdő vagy éppen Buziásfürdő.

– mutatott rá a helyzet visszásságára Godra Árpád. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy a veszélyeztetett korcsoportoknak, a nyugdíjasoknak ne biztosítsanak kedvezményes, államilag finanszírozott kezelési lehetőséget, hanem arról, hogy gondolják át a vendégkört. Egy hatemeletes szállodában például elképzelése szerint két emeleten lehetne márciustól októberig fogadni az állam által támogatott kezelési jegyekkel érkező vendégeket, de a maradék négy emeletet szabadpiacon kellene értékesíteni, növelve az átlagárakat, hogy tervezhető legyen a fejlesztés.

A nyugdíjasokra sem kell rásütni a bélyeget, hogy alacsony a vásárlóerejük, hiszen a következő években megjelennek a piacon azok az idősek, akik már a harmadik pilléren is gyűjtötték a nyugdíjalapot – vetítette előre Godra Árpád. Meglátása szerint az aktív korcsoport vonatkozásában arra kell ráerősíteni, hogy a megelőzésben gondolkodjanak. „Az üzenet az kellene hogy legyen, ne csak akkor menjenek gyógykezelésre, amikor baj van, hanem amikor a betegség kialakulása még megelőzhető. A termékmegújulásban benne kell lennie, hogy az ágazat ne a különböző betegségek kezelésére kínáljon megoldásokat, hanem a megelőzésre is, hiszen bizonyos betegségek kialakulásának kockázata már családi vagy szakmai vonalon is beazonosítható” – tanácsolta a gyógyturisztikai szakértő.