2007. november 07., 00:002007. november 07., 00:00
A banktól várható szigort félreérthetetlenül a költségvetési „elcsúszással” indokolta, de hozzátette, hogy a pénzügypolitika csak részleges és rövid távú ellenszert tud nyújtani. A romló kilátásra tekintettel a román jegybank hétfőn 5,7 százalékra emelte a decemberi tizenkét havi inflációra szóló előrejelzését az eddigi 3,9 százalékról, jövő év decemberére pedig 4,3 százalékra az eddig jelzett 3,7 százalékról. Az év végi célsávon egyelőre nem változtattak, az 3–5 százalékos, a jövő év végére 2,8–4,8 százalékos, vagyis a bank biztosra veszi a cél túllépését legalábbis az idén. A nemzeti bank legutóbb október végén emelte a kamatot: egyre nagyobb inflációs aggodalmai miatt meredeken, fél százalékponttal 7,50 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Idén ugyanakkor várhatóan több kamatemelés nem lesz, mert a bank csak januárban tartja a következő kamatértekezletét. A bank pénzügypolitikája eddig támogatta a gazdasági növekedést. Május végén, majd június végén negyed-negyed ponttal enyhítette alapkamatát, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépéseit. A román kormány gazdasági előrejelző bizottsága (CNP) már szeptemberben 6,1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedésre szóló előrejelzését 6,5 százalékról, habár a jövő évre szóló jóslatát 6,5 százalékra javította 6,3 százalékról. A bizottság a gazdasági növekedés idén várt lassulását a mezőgazdaságot sújtó, nyári szárazsággal indokolta. Románia hazai összterméke a második negyedévben – 86,75 milliárd lej – változatlan áron 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hírösszefoglaló Az S&P negatívra rontotta a kilátást Az eddigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Románia eddig is jórészt gyenge befektetői szuverén adóskockázati besorolásainak kilátását a Standard & Poor’s, arra hivatkozva, hogy a román kormány nem ad megfelelő gazdaságpolitikai választ a gyorsan növekvő külső egyensúlyhiányra, miközben egyre romlanak a globális hitelpiaci viszonyok. A kilátásrontás a világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni közleménye szerint a „BBB mínusz/A-3” hosszú és rövid futamú szuverén devizaadósi besorolásra, a helyi valutában kiadott közadósság „BBB/A-3” osztályzataira, valamint devizaátutalási és konvertibilitási kockázatra megállapított „A mínusz” szintre vonatkozik.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.