Fotó: Jakab Mónika
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
2024. január 25., 18:002024. január 25., 18:00
2024. január 25., 18:072024. január 25., 18:07
„Mindenképpen megtartjuk a kompenzációs rendszert, tehát a maximált árakat a romániai átlagemberek és a romániai cégek számára a gazdaságban. Ez a rendszer stabilitást biztosított a végfelhasználóknak, de a beszállítóknak is” – mondta a miniszter a Prima News-nak.
„Ráadásul 5 millió romániai háztartásról beszélünk, amelyek egy évben átlagosan havi 35 lejes villanyszámlát fizetnek, ami a mi vásárlóerőnkkel rendelkező országban ésszerű összeg” – mondta Burduja. A miniszter rámutatott, hogy a piaci liberalizáció egy „tökéletes vihar” része, az ukrajnai háborúval és a világjárványból való kilábalással együtt.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Fontos, hogy az EU minden államnak, nem csak Romániának, lehetővé tette, hogy a végfogyasztók, különösen a kiszolgáltatottak védelmét szolgáló intézkedéseket hozzon, és ezek az intézkedések legalább 2025 tavaszáig maradnak. A rendszert 2025 márciusáig szándékozunk fenntartani” – tette hozzá a miniszter. Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte,
„Ha hirtelen intézkedéshez folyamodnánk, az ismét áremelkedéshez vezetne, ezért a kilépés fokozatos lesz, nagyon jól átgondolt” – tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter.
Az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében az ársapkarendszer miatt Romániában már magasabbak az árak, mint a kontinens többi részén, mivel az energiahordozók tőzsdei ára jócskán lecsökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest.
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozásokat hirtelen oldanák fel, az jókora anyagi terhet róna a felhasználókra, ezért szükséges lenne, hogy a kormány olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek nyomán az árplafon csupán fokozatosan szűnik meg.
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!