Fotó: Jakab Mónika
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
2024. január 25., 18:002024. január 25., 18:00
2024. január 25., 18:072024. január 25., 18:07
„Mindenképpen megtartjuk a kompenzációs rendszert, tehát a maximált árakat a romániai átlagemberek és a romániai cégek számára a gazdaságban. Ez a rendszer stabilitást biztosított a végfelhasználóknak, de a beszállítóknak is” – mondta a miniszter a Prima News-nak.
„Ráadásul 5 millió romániai háztartásról beszélünk, amelyek egy évben átlagosan havi 35 lejes villanyszámlát fizetnek, ami a mi vásárlóerőnkkel rendelkező országban ésszerű összeg” – mondta Burduja. A miniszter rámutatott, hogy a piaci liberalizáció egy „tökéletes vihar” része, az ukrajnai háborúval és a világjárványból való kilábalással együtt.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Fontos, hogy az EU minden államnak, nem csak Romániának, lehetővé tette, hogy a végfogyasztók, különösen a kiszolgáltatottak védelmét szolgáló intézkedéseket hozzon, és ezek az intézkedések legalább 2025 tavaszáig maradnak. A rendszert 2025 márciusáig szándékozunk fenntartani” – tette hozzá a miniszter. Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte,
„Ha hirtelen intézkedéshez folyamodnánk, az ismét áremelkedéshez vezetne, ezért a kilépés fokozatos lesz, nagyon jól átgondolt” – tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter.
Az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében az ársapkarendszer miatt Romániában már magasabbak az árak, mint a kontinens többi részén, mivel az energiahordozók tőzsdei ára jócskán lecsökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest.
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozásokat hirtelen oldanák fel, az jókora anyagi terhet róna a felhasználókra, ezért szükséges lenne, hogy a kormány olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek nyomán az árplafon csupán fokozatosan szűnik meg.
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
szóljon hozzá!