Fotó: Pixabay
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
2023. december 16., 11:502023. december 16., 11:50
„Az ANRE (Országos Energiaszabályozási Hatóság – szerk. megj.) azt mondja, hogy a 2024 január-december hónapokra vonatkozó kompenzációs rendszer csak hárommilliárd lejbe fog kerülni az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárddal, szemben az egy évvel ezelőtti 14 milliárddal. Az árak tehát csökkentek” – mondta Burduja a Digi 24 hírcsatornának.
A miniszter rámutatott, hogy
de ezt az átmeneti alapból, a szolidaritási adóból, az off-shore adóból és más adókból és járulékokból fedezték, amelyeket az energetikai vállalatok fizettek.
„Ezeknek az összegeknek a mértéke, az energiaszektor hozzájárulása az állami költségvetéshez az energiaválság nyomán valahol 42-44 milliárd között volt, és 23 milliárdot fizettünk ki. Tehát normális esetben a rendszernek fenn kellene tartania magát” – magyarázta Burduja.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés biztosít-e pénzt a szolgáltatók kártalanítására, a miniszter azt válaszolta, hogy
„Igen, egymilliárd lejt. Tavaly ilyenkor az energiaügyi minisztériumnak 2023-ra valahol 1,6 milliárd lej körül volt a költségvetése. Most 4,4 milliárd lejes költségvetésünk van, igaz, hogy ennek nagy része beruházás, PNRR (helyreállítási alap – szerk. megj.), de a költségvetés megháromszorozódott. Tavaly ilyenkor nulla lej volt az állami költségvetésből fedezetre/kompenzációra. Mi történt? Honnan jött a pénz? Az átmeneti alapból jött év közben, nem kell év elején a költségvetésbe betervezni. A szolidaritási adóból jött, ismét csak az év folyamán. Tehát, ahogy ezek a pénzek beérkeznek a pénzügyminisztérium számláira, táplálják az átmeneti alapot, és felosztják őket az energiaügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium között” – mondta Sebastian Burduja.
A kormányfő a sajtónak elmondta, hogy a munkaügyi és az energiaügyi minisztérium költségvetésében egy-egy milliárd lejt irányoztak elő erre a célra. Ha ez a pénz elfogy, akkor pótolják – tette hozzá.
Ciolacu közlése szerint a kormány a csütörtöki ülésén döntött arról, hogy energiaszámlák januári kompenzálásához szükséges összegeket foglalják be a jövő évi költségvetés tervezetébe. Megjegyeztet azt is, hogy tudomása szerint az ártámogatásnak köszönhetően jelenleg Romániában a legkisebb a háztartási energia ára Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!