Fotó: Románia Alkotmánybírósága
Elutasította szerdán az alkotmánybíróság a Ciolacu-kormány deficitcsökkentő intézkedéseit tartalmazó törvénycsomag ellen emelt alkotmányosssági kifogásokat. A kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabályt így már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, és hatályba lépjen.
2023. október 18., 11:472023. október 18., 11:47
2023. október 18., 14:452023. október 18., 14:45
A taláros testület szerdai döntése jogerős és kötelező érvényű – szögezi le az alkotmánybíróság sajtóosztálya által a Krónikához eljuttatott közlemény. Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke a döntés kapcsán úgy nyilatkozott: a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvény elfogadtatásának eljárása, azaz a parlament előtti kormányzati felelősségvállalás megfelelt az alkotmány követelményeinek és az alkotmánybírósági esetjognak. Tájékoztatása szerint a bírák megállapították, hogy
Ezért az alkotmánybíróság többségi szavazással elutasította az ellenzéki pártok beadványát, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt – idézte a hivatalos bejelentést az Agerpres hírügynökség.
Mint ismeretes, az alkotmánybírósági megkeresést két ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje nyújtotta be, törvényhozóik mellett két PNL-s honatya is aláírta az alkotmányossági kifogást.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu akkor közölte:
Közlése szerint aláírói többek között a tervezet elfogadásának módját kifogásolják. Szerintük a tervezetet nem lett volna szabad parlament előtti felelősségvállalással elfogadtatni, mert a jogszabályjavaslat nem egységes, 22 törvényt módosít, így az azonnali alkalmazásának alkotmányos feltétele nem teljesült. Ráadásul bizonyos intézkedések október elsejétől, mások január elsejétől vagy 2025-től lépnek hatályba - részletezte Moşteanu, emlékeztetve arra, hogy korábban az alkotmánybíróság hasonló okokból utasított már el törvényeket. Hozzátette, hogy a kormány tervezete sérti a jogbiztonság elvét, mert az előírásai nem egyértelműek és kiszámíthatóak.
A kormány szeptember 26-án vállalt felelősséget a parlamentben az új adókról és illetékekről, valamint a közszférában dolgozókat érintő intézkedésekről szóló törvénytervezetért.
„Ma vége a trükközésnek! Az általam vezetett kormány ma éppen azért vállal felelősséget, mert Románia nem engedheti meg magának többé, hogy kizárólag a becsületes emberek munkájára támaszkodjon, azokéra, akik rendesen befizetik adóikat az államnak. Senki ne zavarja a többieket!” – mondta a miniszterelnök a parlament plenáris ülésén, váltig állítva, hogy az egyszerű emberek nem sínylik meg az intézkedéscsomagban foglaltakat.
• A mikrovállalkozások megadóztatása
– 1%, a 60 000 eurót meg nem haladó bevétellel rendelkező mikrovállalkozások esetében;
– 3%, azon mikrovállalkozások esetében, amelyek 60 000 eurót meghaladó bevétellel rendelkeznek vagy meghatározott CAEN-kódoknak megfelelő fő- vagy melléktevékenységet folytatnak;
A mikrovállalkozások jövedelmére alkalmazandó fenti adókulcsokat 2024. január 1-jétől alkalmazzák.
• Drasztikusan visszaszorítják a készpénzfizetést magán- és jogi személyek esetében egyaránt.
• Az IT-szektorban dolgozók a 10 000 lej feletti összegek után jövedelemadót fizetnek, az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók is fizetnek majd egészségbiztosítási hozzájárulást.
• Több területen is emelik az áfát:
– A szociális lakások, a kiváló minőségű élelmiszerek, a fotovoltaikus panelek, napkollektorok, hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítése és telepítése esetén 5%-ról 9%-ra emelkedik;
– A fitneszközpontok áfáját 5%-ról 19%-ra emelik;
– Szintén 5%-ról 19%-ra emeli a vásárok, a vidámparkok és szabadidőparkok, a sportrendezvények áfáját;
– Javasolják, hogy az alkoholmentes sör és a hozzáadott cukrot tartalmazó olyan élelmiszerek értékesítésére, amelyek teljes cukortartalma legalább 10 g/100 g termék, a kedvezményes 9%-os áfa-kulcsról térjenek át a normál áfa-kulcs alkalmazására.
• Luxusadót vetnek ki drága házakra/lakásokra és autókra.
• 1 százalékos forgalmi adót vet ki a bankokra és az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalatokra.
Mint ismeretes, a Ciolacu-kabinet azért kényszerült megszorító intézkedésekre, mert a költségvetési hiány jóval magasabb a tervezettnél. Augusztus végén 2,66 százalékos volt a deficit, szemben az egy évvel korábbi 2,40 százalékkal. Románia tavalyi GDP-arányos költségvetési hiánya 5,75 százalék volt, az idei évre pedig 4,4 százalékos deficitet tervezett a kormány. Mérvadó szakértői vélemények szerint megszorító intézkedések hiányában az éves hiány 6,84 százalék lehet, azt pedig korábban a pénzügyminisztérium is elismerte, hogy mintegy 20 milliárd lej hiányzik a költségvetésből.
Románia jelenleg az Európai Unió egyetlen tagállama, mely a 3 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu pénteken bejelentette, hogy pártja megtámadta az alkotmánybíróságon a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Felelősségvállalással beterjesztette a bukaresti parlamentnek a deficitcsökkentő törvényt hétfőn este Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki leszögezte: egyetlen román állampolgárt sem fognak hátrányosan érinteni a kormányzati intézkedések.
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a román költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Az elemzők is szkeptikusok a jogszabályjavaslat kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!