HIRDETÉS
Az utolsó intézkedés is megtörtént annak érdekében, hogy július elsejétől a bankkártyával fizető vásárlók készpénzt igényelhessenek a kereskedelmi egységekben, nemrég ugyanis megjelent a Hivatalos Közlönyben az úgynevezett cashbacktörvény alkalmazási módszertana – írja a Digi24 hírtelevízió portálja.
A módszertant tartalmazó 2017/949-es számú kormányhatározat alapján azok az üzletek kötelesek biztosítani a szolgáltatást, amelyeknek az előző évi üzleti forgalma legalább 10 ezer eurónak megfelelő összegű lej volt.
A hitel- vagy bankkártyával fizető ügyfélnek legtöbb 200 lej készpénzt adhatnak – attól függően, hogy mennyi pénz van a pénztárgépben –, a cashbackrendszer alapján biztosított összeget pedig külön fel kell tüntetni a nyugtán a megvásárolt termékek mellett.
A vonatkozó törvény, illetve módszertan ugyanakkor arra kötelezi a közműszolgáltatókat és a közintézményeket, amelyek adót, illetéket, bírságot vagy kamatot szednek be, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre.
A cashbackszolgáltatásról egyébként a kereskedelmi egységeknek a bejáratnál jól látható helyen feltüntetett matricán kell tájékoztatniuk az ügyfeleket. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát.
A Molnár Zsolt volt RMDSZ-es parlamenti képviselő által kezdeményezett cashbacktörvényt már 2016 novemberében kihirdette Klaus Johannis államfő.
A Temes megyei politikus akkor a Krónikának azt nyilatkozta: reményeik szerint az intézkedés radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. Molnár Zsolt arra is kitért: a cashbackrendszer számos nyugat-európai országban működik évek óta. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi.
„Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – fogalmazott akkor a politikus.
