Fotó: Facebook/Klaus Iohannis
Klaus Johannis államfő szerint az egymást követő szociáldemokrata (PSD) kormányok „vitatható” gazdaságpolitikája okolható a piaci nyugtalanságért, a váratlanul gyorsan emelkedő inflációért, nem pedig a Román Nemzeti Bank, ahogy azt a kormánytöbbség el akarja hitetni.
2018. április 23., 23:092018. április 23., 23:09
A jobboldali elnök hétfőn, kerékpározás közben szakított időt arra, hogy a bukaresti diadalívnél rá várók újságíróknak egy rögtönzött sajtóértekezleten beszéljen a pénzromlásról. Úgy vélekedett: a PSD nem igazán fogta fel, milyen következményekkel jár a bér- és adópolitikája, de azt
Johannis bejelentette: közvetíteni próbál a kormány és a jegybank között az infláció kezelése ügyében, mert a „vádaskodó nyilatkozatok túl messzire mentek”.
Az elnök arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke a jegybank és a jobboldali ellenzék megnyilvánulásainak „gyanús” egybeeséséről beszélt. A PSD elnöke nem először fogalmazott meg burkolt bírálatot a Román Nemzeti Bankkal szemben, amiért az „hagyja elszabadulni” az inflációt.
Dragnea egy múlt heti tévéinterjúban leszögezte: semmiképpen sem ért egyet azzal, hogy az inflációt a béremelések okozták. Szerinte a pénzromlás egyrészt az energiaárak növekedésével áll összefüggésben, amiről nem a kormány tehet. Másfelől az élelmiszerárak emelkedtek, olyan körülmények között, amikor azok 70 százalékát Románia az EU-ból importálja és ugyanazok az élelmiszerek ugyanazoknál a forgalmazóknál más országokban nem drágultak.
– mondta a PSD elnöke.
Romániában márciusban 5 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta. Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A román központi bank idén 3,5 százalékos inflációra számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékra. Az éves inflációs ráta másfél év után, 2017 januárjában került pozitív tartományba. A negatív inflációhoz a kormány több lépcsős áfacsökkentése vezetett.
A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt a román jegybank az idén már kétszer emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,25 százalék.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!