Fotó: Facebook/Klaus Iohannis
Klaus Johannis államfő szerint az egymást követő szociáldemokrata (PSD) kormányok „vitatható” gazdaságpolitikája okolható a piaci nyugtalanságért, a váratlanul gyorsan emelkedő inflációért, nem pedig a Román Nemzeti Bank, ahogy azt a kormánytöbbség el akarja hitetni.
2018. április 23., 23:092018. április 23., 23:09
A jobboldali elnök hétfőn, kerékpározás közben szakított időt arra, hogy a bukaresti diadalívnél rá várók újságíróknak egy rögtönzött sajtóértekezleten beszéljen a pénzromlásról. Úgy vélekedett: a PSD nem igazán fogta fel, milyen következményekkel jár a bér- és adópolitikája, de azt
Johannis bejelentette: közvetíteni próbál a kormány és a jegybank között az infláció kezelése ügyében, mert a „vádaskodó nyilatkozatok túl messzire mentek”.
Az elnök arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke a jegybank és a jobboldali ellenzék megnyilvánulásainak „gyanús” egybeeséséről beszélt. A PSD elnöke nem először fogalmazott meg burkolt bírálatot a Román Nemzeti Bankkal szemben, amiért az „hagyja elszabadulni” az inflációt.
Dragnea egy múlt heti tévéinterjúban leszögezte: semmiképpen sem ért egyet azzal, hogy az inflációt a béremelések okozták. Szerinte a pénzromlás egyrészt az energiaárak növekedésével áll összefüggésben, amiről nem a kormány tehet. Másfelől az élelmiszerárak emelkedtek, olyan körülmények között, amikor azok 70 százalékát Románia az EU-ból importálja és ugyanazok az élelmiszerek ugyanazoknál a forgalmazóknál más országokban nem drágultak.
– mondta a PSD elnöke.
Romániában márciusban 5 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta. Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A román központi bank idén 3,5 százalékos inflációra számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékra. Az éves inflációs ráta másfél év után, 2017 januárjában került pozitív tartományba. A negatív inflációhoz a kormány több lépcsős áfacsökkentése vezetett.
A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt a román jegybank az idén már kétszer emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,25 százalék.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
szóljon hozzá!