A Maroskece–Aranyosgyéres-szakasz hamarosan elkészül, civil szakemberek szerint december 20. körül átadható
Fotó: Facebook/Kodok Márton
Csaknem 110 kilométernyi új autópálya- és gyorsforgalmiút-szakasszal gazdagodhat Románia 2023-ban. Ebből kevesebb mint 100 kilométer adható át a forgalomnak, de így is csaknem kétszer több, mint tavaly. Az idén várható teljesítmény az év eleji becslések mérsékelten optimista forgatókönyvét tükrözi, és nem áll messze a rekordévektől. De persze a legfőbb célok még nagyon távol vannak.
2023. november 14., 18:272023. november 14., 18:27
Az idei évre vonatkozó adatokat az Economica.net portál összesítette a hatóságok, az építők és az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szakemberek kijelentéseire alapozva.
Az autópályáknál maradva, a Bukarestet övező A0-ásból a jelenlegi állás szerint két szakasz is meglehet még 2023-ban: északon Corbeanca és Afumați között megépülhet 19 kilométer, de egyelőre csupán csaknem tízet adhatnak át belőle a forgalomnak. Délen 10 kilométer készülhet el, azzal együtt, hogy Sorin Grindeanu közlekedési miniszter néhány hete még 23-at látott megvalósíthatónak. Az Ecomomica által becsült csaknem 110 kilométerbe azonban innen csak tízet számoltak be.
A legnagyobb idei „szeletet” a Craiova–Pitești gyorsforgalmi út (DEx12) harmadik szakasza jelentheti, amely csaknem 32 kilométeres. Bár az építő megfeszített erőkkel dolgozik, és szerepel a gazdasági lap számításaiban is, itt azért még kérdéses, hogy valóban sikerül még idén befejezni. Közben szintén határidő előtt készülhet el a kivitelező a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi úttal (DEx11), mely 19 kilométer hosszú.
Az így összeadódó 109,25 kilométer több mint a duplája a tavalyi „termésnek”, amikor is a Nagyszeben–Pitești-sztrádán és a Craiova–Pitești-gyorsforgalmin összesen 53 km-nyi utat adtak át.
Amint arról beszámoltunk, a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület év elején azt közölte, hogy idén 78 kilométernyi új autópálya-szakasz átadása vehető biztosra; ugyanakkor „kis szerencsével és nagy munkakedvvel” akár 110,5 kilométer is összejöhet, de az örök optimisták az éves rekordnak számító 126 kilométerről is álmodhattak.
Az 1000 kilométeres határ átlépését (a meglévő autópályák és gyorsforgalmi utak összhossza) a török Nurol cég munkásai valósították meg az észak-erdélyi sztráda Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti 13,5 kilométeres szakaszának átadásával – jó néhány hónapos késéssel, de még idén, szeptemberben.
Azonban Sorin Grindeanu közlekedési miniszter még idén januárban igencsak merész kijelentést tett: szerinte lehetséges, hogy akár évi 150 kilométernyi autópálya is épüljön Romániában. Ugyanakkor szeptemberben azzal „növelte” a tétet, hogy szerinte 2024 végéig –azaz bő egy év alatt – 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át.
Mint ismeretes, a Pro Infrastruktúra Egyesület régóta kardoskodik az autópálya-építések mellett, melyek létfontosságúak a romániai utak biztonságossá tétele érdekében – ez az egyetlen mód, hogy jelentősen csökkenjen a halálos közúti balesetek száma, és Románia ne legyen európai éllovas e tekintetben. Közlésük szerint
Jelenleg alig több, mint 1000 kilométeres a sztrádák és gyorsforgalmik hossza. Romániában a rendszerváltás óta eltelt 33 évben csupán kevesebb mint 900 km-et építettek (117-et még a kommunizmusban), azaz évente átlagosan mintegy 27 kilométert. A kilencvenes évek teljesen kiestek, de szakemberek szerint még így is reálisan elvárható lett volna, hogy mára a jelenlegi biztonságos úthálózat duplájával, azaz legalább kétezer kilométer autópályával és gyorsforgalmival rendelkezzünk.
Késéssel ugyan, de végre sikerült kiválasztani a kivitelezőt, amely megépítheti a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszát.
Jó az esély arra, hogy még az év vége előtt teljessé váljon az autópálya-összeköttetés Kolozsvár és Marosvásárhely között, mivel minden bizonnyal elkészül az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakasza.
Egyelőre tényleg úgy tűnik, hogy nem csupán kincstári optimizmus volt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter kijelentése, miszerint még a jövő áprilisi határidő előtt, idén elkészülhet a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi út.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kedden kihirdette a Nagyszeben-Fogaras sztrádaszakasz 2. szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét – jelentette be a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu.
Újabb résszel bővült az óvások miatt „levegőben lógó” szakaszok köre az észak-erdélyi autópályán.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!