Fotó: Videófelvétel
Jó az esély arra, hogy még az év vége előtt teljessé váljon az autópálya-összeköttetés Kolozsvár és Marosvásárhely között, mivel minden bizonnyal elkészül az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakasza – tudatta a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2023. november 03., 12:122023. november 03., 12:12
A romániai infrastrukturális beruházásokat folyamatosan monitorozó szakértőkből álló egyesület szerint a Strabag és a Geiger cégekből álló kivitelező konzorcium „minden normát megszegett”, és minden esélye megvan arra, hogy országos rekordot döntsön: hogy az eredetileg kitűzött határidő előtt kilenc hónappal megépítsen egy autópályaszakaszt.
A 15,7 kilométeres szakasz befejezéséről 2022 októberének végén írták alá a 420 millió lej értékű szerződést, amely szerint a szakaszt 2024 augusztusában kell megnyitni a forgalom előtt.
A beruházás nem „zöldmezős” volt, hiszen az előző kivitelező – akivel a felmerült problémák miatt felbontották a szerződést – már 38 százalékban megépítette a szakaszt.
A két új kivitelező pedig nem cicózott, teljes erőbedobással nekilátott a munkának, és úgy döntött, még az idei év vége előtt átadja a szakaszt.
Ebben a kezük alá „dolgozott” a kedvező őszi időjárás is, így a Pro Infrastruktúra szerint
Egyes értesülések szerint vannak olyan politikusok, akik már a december elsejei román nemzeti ünnepen átvágnák a szalagot, de az egyesület önmérsékletre inti a politikumot, mondván: nem lenne jó erőltetni a dolgot, mivel az A7-es autópálya Bákót elkerülő szakasza körüli fiaskó is bizonyítja, hogy a hamar munka ritkán jó.
A Stracónak tizenkét hónap alatt kellett volna megépítenie a Maros és Kolozs megye határán lévő szakaszt. A szakemberek már akkor megjósolták, hogy a túlságosan alacsony árat kérő cég képtelen lesz a felvállalt összegért elvégezni a munkát, és igazuk lett: a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő Straco nem fizette az alvállalkozókat, ezért a munka többet szünetelt, mint amennyit haladt.
A bíróság előbb felfüggesztette az útügyi hatóság döntését, később azonban jóváhagyta az alvállalkozók csődeljárási kérését. Az ítélet jogerőre emelte a szerződésbontást, és lehetővé tette az újabb közbeszerzési eljárás meghirdetését.
Mint ismert, a Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú A3-as észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban közbeszerzési eljárás és európai uniós támogatás nélkül írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután – az állami finanszírozás akadozása miatt – a Bechtel hat év alatt csak 52 kilométer pályát épített meg 1,3 milliárd euróért, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést.
Jelenleg a pályából három szakasz használható, a három együtt mintegy 107 kilométer. A magyar-román államhatáron áthaladó 5,3 kilométeres szakasz rávezeti a romániai forgalmat a magyarországi M4-es autópályára. Emellett a Kolozsvártól nyugatra fekvő Magyarnádas és Marosvásárhely között eddig 102 kilométernyi autópályát adtak át a forgalomnak. Az Aranyosgyéres és Maroskece közötti hiányzó részen az autósok a párhuzamosan haladó E60-as országúton közlekednek.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!