Jegeli a bukaresti kormány az otthoni fali gázkazánok betiltásáról szóló törvénytervezetet, miután az új környezetvédelmi miniszter az elődje, Tánczos Barna nevéhez fűződő dokumentum kapcsán úgy vélekedik: azt „alaposabban” át kell vizsgálni.
2023. július 17., 20:162023. július 17., 20:16
2023. július 17., 20:192023. július 17., 20:19
A dokumentum még jóváhagyási szakaszban van, és az új miniszter, Mircea Fechet szerint a téma további, alaposabb tanulmányozást igényel. Bár Fechet júniusban még azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem született döntés a kazánok eltűnésének határidejéről, a hétvégén Bákóban már azt hangsúlyozta, hogy a minisztérium nem foglalkozik a témával. Mi több,
„Egyértelműen szükség van az otthonok energiahatékonnyá tételének finanszírozására. Ugyanakkor mielőtt a fali gázkazánokkal kezdenénk foglalkozni, inkább arról a 3,5 millió háztartásról ejtenék szót, ahol még mindig tűzifával fűtenek, és amely egy részének van hozzáférése a földgázhálózathoz, ennek nyomán a jövőben kisebb nyomást gyakorolhatnának az erdőállományra, ha a fával való fűtésről a kevésbé szennyező gázfűtésre térnének át” – mondta az új környezetvédelmi miniszter.
A jelenlegi környezetbarát tervezésről szóló irányelv módosításának tervezetében, amelyet az Európai Bizottság április 27-én tartott konzultációs fórumán vitattak meg,
Az új rendelet szövegét még az idén véglegesíteni kell, hogy 2024-ben kihirdetésre kerüljön.
Az európai uniós testületnek kazánok értékesítésének betiltására irányuló szándéka már korábban kiderült a RePowerEU csomagból, amely arra ösztönözte a tagállamokat, hogy vezessenek be nemzeti hatáskörben tilalmat a fosszilis tüzelőanyaggal működő, meglévő és új épületekben működő fali kazánokra, de kötelezettséget nem írt elő.
Régóta téma az Európai Unióban a rengeteg háztartásban használt fali gázkazán „letekerése” valamilyen formában: az új egyéni hőközpontok beszerelésének tiltása, a régiek fokozatos kivezetése, megadóztatása.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!